Vajon ez szerelem lehet, vagy nem az?

Összejöttem egy lánnyal és nagyon jól érzem magam vele, de nem tudom, hogy tényleg szerelmes vagyok e belé vagy nem. Vagy a szerelemnek is lehet többféle fokozata? Sokan mondják, hogy a kapcsolat elején őrült nagy szerelem van és hogy az később kicsit lecsillapodik és szépen lassan átalakul inkább szeretetté. Viszont én már az elején is sokkal inkább a szeretetet érzem felé, és nem azt érzem, hogy megőrülök érte. Biztos, hogy ez nem csak baráti szeretet, hanem annál jóval több. Imádok vele beszélgetni, úgy érzem, hogy lelkitársak vagyunk. Kinézetre nem érzem azt minden percben, hogy rá akarnák ugrani, sőt néha van, hogy ránézek és nem nagyon érzek semmit, csak azt, hogy nagyon nyugodt vagyok mellette, de vonzónak találom külsőre is. Nagyon jó vele a szex és szeretem vele nagyon romantikusan csinálni. Imádom ölelgetni, puszilgatni mindenhol. Órákig képes lennék simogatni a kezét, a karját. Van amikor órákig csak fekszünk egymás mellett és csókolózunk, beszélgetünk, simogatjuk egymást.

Az a baj, hogy 24 és vagyok, férfi és még soha nem volt eddig barátnőm. És attól félek, hogy nem szerettem bele igazán, hanem csak azt szeretem nagyon, hogy van egy barátnőm. Nem régóta vagyunk még együtt, nagyon az elején vagyunk még. Ő nagyon rajong értem és érzem, hogy szeret. Én viszont valahogy hatalmas nyugalmat és lelkibékét érzek mellette, meg harmóniát. Nem tudom, hogy csak azért, mert párkapcsolatban vagyok, bárki mással ugyanígy érezném ezt, ha mellettem lenne, vagy nem. Az a fura, hogy van néha, amikor egymás mellett sétálunk, hogy olyan mintha nem érzenék semmit iránta, vagy külsőre nem tetszene annyira. Csak azt érzem, hogy nagyon nyugodt vagyok. Viszont amikor elkezdünk szeretkezni, akkor az első után nem akarok leállni és olyankor van, hogy egésznap csináljuk és közben nagyon erős érzelmi kötődést érzek, úgy érzem, hogy nem akarok senki mással lenni csak vele. Meg amikor régebbi kapcsolatairól beszél, meg arról, hogy kivel hogyan csinálták, borzasztó rossz érzés tölt el, hogy amiket velem az ágyban átélt, azt már valaki mással is, és nagyon szarul esik a gondolat, szinte fizikailag fáj belül...

Külsőre gyakran más lányok látványa is felizgat, sokszor még jobban is, mint ő. Viszont lelkileg, érzelmileg úgy érzem, hogy kötődök hozzá és a szexet is nagyon kívánom vele, meg érzelmileg is iszonyat jó érzés vele közben. Éjszaka pedig mindig hiányzik és vele szeretnék aludni minden éjjel, és olyankor nem mással, hanem csak vele.

Szóval összességében biztos, hogy több, mint egy barátság vagy barátság extrákkal... de valamiért van amikor külsőre nem érzek akkora vonzalmat felé ha ránézek, belülről viszont mindig érzem a kötődést felé. Kicsit olyan, mintha a lelkéhez kötődnék nagyon. Amikor elkezdünk szeretkezni, akkor viszont kívülről belülről elkezd hirtelen rettentő vonzó lenni...

Akkor most ez így micsoda, amit érzek?