Ha válás miatt egy 30-as pasi (gyermekes) 2-3 évig kénytelen anyagi megfontolásból a szülői házba visszaköltözni (bármennyire is szeretne inkább egyedül élni), attól még lehet egy nő szemében értékes és potenciális társjelölt? Nem túl kiábrándító ez?

Én nő vagyok, és inkább kibekkelem valahog, hajtok egész nap, de nem megyek vissza a szüleim nyakára.

Vannak nagyon sz.r helyzetek, de az önállóságomat sosem adnám! Tartottam már el a páromat, van olyan vacak szitu, amikor az ember ezt is bevállalja, de ha megpróbált volna a szüleihez visszaköltözni, biztosan dobok egy hátast.

A szüleink felneveltek minket, szerintem legkésőbb huszonéves korban el kell jutni odáig, hogy mi vagyunk az ő támaszaik, és nem fordítva.

Tudom, hogy hipermagasak az albérletárak, de nőként szívesebben látogatok valakit egy albérletben, mint a szüleinél, elkényelmesedve.

Én a biztonságot várom egy férfitől, és nagyn kiábrándító, ha ilyen helyzetben valaki kiutat keres, és visszamegy a szüleihez. Brr.

Ugyan nem a te korosztályod vagyok 22 évesen, így nem biztos, hogy az én válaszom számít, de szerintem van olyan nő, aki elfogadja. Nálam pl. csak a gyerek lenne kizáró tényező, az is azért, mert túl fiatal vagyok hozzá.

A párom most 29, ő is egy házasságból jött ki, és most ideiglenesen a szüleinél lakik. Egyrészt mert a csaj házában laktak, ahova egy csomó pénzt beleköltött, vett egy csomó mindent, aztán alig hozott el onnan valamit... ami pedig a helyzetet még jobban bonyolítja, hogy a szülők is ott laktak, onnan bármit kihozni... az adósságon kívül.

Szóval most a szüleinél lakik, végre sikerült az adósságát törleszteni. Nem élvezi különösebben a helyzetet, de van félretett pénze, amiből majd lakást vehet. Mehetne albérletbe, főleg hogy kúszik fel a ranglétrán, és amúgy menne is, de én is azt mondom inkább, hogy amíg nem költözünk össze, addig ne költsön erre. Inkább tegye félre azt a pénzt. Főleg, hogy én biztosan nem mennék vele, mert nekem itt egy örökölt, kertes családi ház, ahova szeretném, ha majd itt az ideje, költöznénk.

Nem mondom, hogy nem zavar a helyzet, de tudom róla, hogy önálló, mindenét maga csinálja, főz, mos, takarít, fizeti a dolgait stb. De ha már fizet valakinek, amúgy se egy idegen legyen, hanem a szülei.

Szerintem te is igazából jól teszed, ha most így teszel. Nyilván nem most azonnal akarsz újra társat keresni, hanem majd később, amikor kiheverted az előző kapcsolatot, addigra meg az adósság egy jó nagy része lekerül a válladról. Amint lesz potenciális nő, akkor gondolom, hajlandó vagy változtatni ezen, mondjuk közös albérlet, főleg az alapján, hogy jó helyen dolgozol. És tényleg jobb gyorsan letudni, mert bármikor le is csúszhat az ember, és ha akkor marad a vállán egy nagy adósság, az sokkal nagyobb szívás...

Úgyhogy biztosan megnehezíti a helyzetedet, nem is kicsit, de lehet találni olyan nőt, aki elfogadja, főleg ha nem neki kell eltartania, és még el is tudtok menni egy-két helyre.

Ha vegyuk az elválnák a férjemtol (ami eszemben sincs), akkor nem nagyon tudnám fenntartani magamat és a 2 gyereket + még lakbért is fizetni. Ugyn ez fordítva a férjemrol is elmondható. 400 euro korul keresunk ketten, szerintem nem férne bele minden koltség (lakbér, kaja, ruha, csekkek és egyéb kiadások).

Tehát én nem tartanám gáznak ha ilyen pasival ismerkednék meg.

Nézd kérdező, ebben van az egyik különbség a két nem közt és egyik sem elítélendőbb a másiknál.

Ők nem bírják, ha egy férfi a szüleinél lakik, mi pedig azt nem, ha egy nő el van hízva.

Mi szidhatjuk őket a lelketlenségük és az empátia hiánya miatt, ők pedig minket... ugyanezért.

Nem marad más, mint hogy aki a mamahotelben lakik, az a dagadt nőkre hajtson.

Nem gaz, ez a ferjemmel is megtortent egyszer eleg erdekes volt, 39 eves volt, egy evig elt a szuleivel de kibirta:-))Ott is anyagi okok jatszottak kozre:-))Azota csak latogatoba megyunk a szulokhoz:-))

Szoval ez nem gaz hanem atmeneti allapot:-)

Pontosan utolsó jól mondja,lehet csak olyan nő aki a ,,maradék" ergó elhízottak akik nem kellenek a férfiaknak.

Sajnálom hogy ezt mondom de ez az igazság.