Miért nem tudok normális lenni azzal szemben, aki iránt érzek vmit? Miért nem tudom kimutatni az érzéseimet?

Szimplán nem érti.

Szerencsére el lehet neki mondani az igazat telefonon, le lehet írni levélben, vagy meg lehet üzenni valakivel.:)

Miért lenne bukta, egy felnőtt nőtől?

Szerintem még örülne is neki. Neked is jót tenne, ha kiírnád magadból, ha találkoztok, randiztok, akkor pedig kibeszéled magadból.

Csak akarni kell, és rá kell szánni magad. Máskülönben elfordulnak tőled a férfiak, ha nem mutatod ki. Nem minden férfi tudja levenni a cselekvéseidből, testbeszédedből, viselkedésedből hogy akarsz, érzel valamit irántuk. Nem könnyű dolog, tudom, de át lehet hidalni ezt, csak akarat kell hozzá. ha ilyen maradsz, sosem lesz párkapcsolatod, hiába várod a csodát, hiába epedsz egy férfi után. Gátlásokat, lelki problémákat, félelmeket, le kell küzdeni hogy, kiegyensúlyozott legyél. Nem a múltba tekinteni, hanem előre. Érzelmeket nem söprünk a szőnyeg alá, homokba dugva ezzel a fejünket. Kibeszélni, kimutatni.

Tessék szépen ismerkedni és boldognak lenni!

Én majdnem emiatt vesztettem el egy fiút, aki nagyon tetszett. Már hetek óta teljesen oda voltam érte, majd elkezdett közeledni úgy és mindig rosszul reagáltam le. Nem is mertem ránézni vagy mosolyogni rá, esetleg leszólítani. Emiatt szép lassan kerülni kezdett.

Nagyon szomorú voltam és rájöttem, hogy muszáj tudatnom vele, hogy mi a helyzet. Leírtam neki Facebookon, hogy tetszik és hogy nem jól viselkedtem, de mindenképp meg szeretném jobban ismerni. Féltem, hogy ezzel elijesztem de aztán jó vége lett, hamarosan randizunk.

Ha élőben tényleg nem tudod ezeket jól lereagálni, akkor inkább ezt így ird le neki nyíltan. Veszteni valód nincs! (Tudom milyen borzasztó azon bosszankodni, hogy élőben ott volt a lehetőség és te úgy érzed, elszúrtad)