Miért akar mindenki beleszólni?

Szögezzük le az elején, h én elhiszem , h csak jót akarnak nekem az emberek akik táncsot adnak nekem, de 22 éves létemre eltudom dönteni, h nekem mi a jó és mi nem. Egyetemre járok, 2 év múlva végzek és akkor tudok majd csak a saját lábamra állni.

Rengeteg csalódáson átmentem mire megtaláltam számomra a "tökéletes" embert, akivel nagyon egy hullámhosszon vagyunk. Ez a kapcsolatom sok embernek nem tetszik, mert a párom 31 éves elvált apuka (a válásról nem ő tehet). 5 hónapja vagyunk együtt, a nagy korkülönbség ellenére még sosem veszekedtünk. Tudom én is, h egy elvált,gyerekes apával a jövő is nehezebb és nem egy leányálom, de mindenki (anyu, és a barátnője is) úgy érzem, h hülyének titulálnak, mint aki nem tudja eldönteni, h mi a jó nekem.

Reggel anyu barátnője szinte a torkomnak ugrott, h én kivel vagyok együtt, h "ő nem engedi" h ilyennel járjak és reméli, h járásnál több nem lesz köztünk. Elmondta a meglátását, h járjak nyitott szemmel, bulizzak stb (amiből nincs hiány amúgy se) és a páromat nyilvános helyre ne vigyem ,mert sok a rossz ember és ő is ezt úgy hallotta vissza, h kivel vagyok, ami engem nem érdekel, mert ismerem őt, tudom milyen ember és a pletykák nem érdekelnek, mert akárkivel is lennék együtt mindnek vannak és lehetnek majd olyan hibái. Nagyon szeretem őt és sírni tudnék mikor leakarnak róla beszélni és látatlanban ítélik őt meg, mert pár negatív infót tudnak róla... nem tudom mit tegyek, nagyon el vagyok keseredve és csak tűröm a pofonokat az ilyen emberektől. Anyu barátnője mondta, h ő nem akar róla beszélni, de nagyon gondoljam meg... Mit tudok tenni? Már olyan szinten elzárkóztam, h anyunak is már azt sem akarnám megmondani, h mikor találkozok a párommal, mert nem akarok veszekedést.