Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mi van köztünk? Mit érez valójában? Mitől fél? Hosszú lett, de a bizonytalanság megöl.
Nem is tudom hol kezdjem...megpróbálom röviden összefoglalni.
Pultos vagyok. A mostani munkahelyemen 7hónapja dolgozom. Én egy 22 éves lány vagyok. A pasi...aki mára felforgatta az életem, ott ismertem meg. 28 éves. Egy nagyon jó lelkű ember, segítőkész, rengeteget dolgozik. Nagyon sokat beszélgettünk ahogy oda kerültem, így történt, hogy először kiépült köztünk a bizalom a "barátság" s mára talán több. Egyedül él a szüleivel. Hétköznap Pesten dolgozik, csak hétvégente van itthon vidéken. Ő tartja fent a családi házukat és a szüleit is ő tartja el. Betegek a szülei, már csak úgy "vannak"...nem dolgoznak, az anyukája olyan rossz állapotban van, hogy bármikor meghalhat. Ettől fél a legjobban, szeretethiánya van. Mindenkinek segít, sokan kedvelik, sok barátja van, mégis egyedül van. Kicsit olyan mint én... Úgy érzem egy szerető társra van szüksége, egy barátnőre. Hangoztatja is sokszor hogy szeretne már családot... Pár éve , hogy vége egy 2 éves kapcsolatának. Nagyon szerette a lányt. Aztán vége lett, a lány Pestre költözött, ott lett befutott karrierje, élete...nem költözne már haza vidékre, így meg is szakadt köztük a kapcsolat. Sokszor azt hangoztatta még mindig szereti, de úgy érzem, és közeli ismerősei is megerősítettek abban, hogy ez inkább csak a ragaszkodás...nem szerelem, csak fél belemenni egy új kapcsolatba, fél a csalódástól. Mindig is volt köztünk egy vibrálás..szexuális vonzalom. 6 hónap telt el így sok beszélgetéssel, és flörtökkel, mire megtörtént az első csók. Aztán eltelt 1 újabb hónap ilyen huza vonával..szerettünk volna együtt lenni. De én másik faluban lakom, ő a szülei miatt pedig nem szeretett volna hazavinni. Megbeszéltük, hogy legyen egy ilyen alkalmi kapcsolat köztünk, csak szex, maradjon köztünk, de amint az egyikünk többet érez a másiknál vagy új pasi/csaj van a képben akkor azt jelezzük . A következő héten hazavittem magamhoz. Megtörtént. Valami fergeteges volt. Következő hétvégén újra találkoztuunk, elmondta, hogy mennyire jó volt neki velem, hogy ez volt az i-re a pont, mindig csak rám gondol, végre nem gondolt másra szex közben csak rám. Neki nagyon jó velem, mindig kíván. A következő napok csipkelődéssel teltek el, féltékeny volt mindenkire, poénos volt. Aztán ha többet ivott a kelleténél félig viccesen , de itt már éreztem a komolyságot is, megjegyezte ha túl sokat beszélgettem 1 pasival, vagy ha valami idegen túl sokat beszélgetett velem, bezavart a pultba, hogy ne legyek ott stb... a következő estén egy közös barát kerti bulijára voltunk hivatalosak. Mindketten többet ittunk mint kellett volna, de én talán jobban képben voltam mint ő. Félrevonultunk, rengeteg érzéki csókot váltottunk, majd elmondta, mennyire szeretne végre boldog lenni, családot alapítani...elmondtam neki, hogy ne féljen belevágni egy kapcsolatba, keresse meg a megfelelő a tökéletes lányt akivel ezt megtudja valósítani. Aztán közölte, hogy de én vagyok neki a tökéletes...megkérdeztem szerelmes e, a válasz annyi volt "és ha igen?"
Aztán eltelt 1 hét...találkoztunk a munkahelyemen. Került engem, ha hozzá szóltam közölte, hagyjam békén. Soha nem éreztem ekkora fájdalmat , mint amikor szeretsz valakit...az pedig el lök magától és azt se tudod miért... én már szerelmes voltam ekkor rég, de próbáltam leplezni. Kértem beszéljünk, a válasz annyi volt, nem lehet.. Aztán persze addig nyaggattam még kibökte, nem akarja folytatni. Hagyjuk ezt abba. Szép volt, jó volt, de itt legyen vége. Az indok csak,hogy nem akar engem megbántani, én annyira jó lelkű vagyok, hogy nem akar kihasználni. De ez neki se megy , hogy így érzelmek nélkül csak néha megdug aztán ennyi, másnap mintha semmise történt volna. Persze itt elkezdtem nyomni neki a süket dumát, hogyhát nincs szó szerelemről, nem használ ki, hiszen megbeszéltük, ha van valami szólunk a másiknak és abbahagyjuk, de ez hülye indok, hogy nem akar kihasználni... ekkor rám ordított, hogy van más értsem meg. Tudtam, hogy hazudik...ismerem ennyire. Emlékeztettem az estére amikor azt mondta szerelmes...zavarba jött, de az volt a válasz ő soha nem hazudott nekem, de részeg azért mondta ezt...
Másnap dolgoztam, tudtam hogy kifog jönni hozzám, bár nem tudtam fogunk e ezekután beszélni...megmarad e a barátság vagy bármi. Ehez képest aznap déltől este 9ig ült ott velem és beszélgettünk. Elmondta, hogy kíván engem, de nem akar kihasználni, úgy érzi , nem tudna engem boldoggá tenni, én sokkal jobbat érdemlek mint amilyen ő... neki ez így nem megy. Itt hagyjuk abba . Neki sincs másik nő az életében..nincs is rá ideje. De ha belegondol, hogy találok valami pasit, leviszem oda, ha meglátja , hogy mással vagyok legszivesebben kiütné stb... Hogy bármikor szívesen találkozik velem kettesben, beszélgethetünk, de ezt addig hagyjuk abba amig nincs több ebben az egészben. Ő eleve úgy érzi én már szerelmes vagyok, de higgyem el nem ő a nekem való...mert ott az anyja is aki olyan rosszul van és olyan rosszul néz ki, ha meglátnám lehet megijednék stb... Jeleztem neki, hogy nem érdekel én mellette vagyok, és hagy döntsem el én nekem mi a jó... de nem igazán jött erre válasz. Azóta ennyi. Elbohóckodtunk az este további részében....ma 1 hete hogy nem láttam. Holnap lesz hogy újra találkozunk...nem tudom mi lesz, hogy mit érez...össze zavart. Én szeretem. Ő megijedt volna? Vagy tényleg nem akar többet? Utálom ezt a bizonytalanságot...segítsetek kérlek.
Valószínűleg megijedt... Sokat nem tudsz tenni, ezt neki kellene magában elrendeznie. Amúgy szerintem jobban jársz, ha olyat keresel, aki tényleg alkalmas párkapcsolatra, mert az ilyen típusú férfiak a kapcsolatot is megmérgezik!
Én egyszer beleragadtam egy ilyenbe... évekig húztuk, kerülgettük egymást, folyamatosan azt hajtogatta, hogy ő nem lenne elég jó, mert az élethelyzete így meg úgy... én nem akartam ezt elhinni...
Aztán jött valaki, aki felvállalt, nem problémázott ennyit, és rájöttem, hogy mennyivel jobb ez így. A mai eszemmel már nem ragadnék le olyan mellett, aki nem tudja, mit akar.
Azóta "semmi"...legalábbis semmi ami célravezető lett volna, vagy ami megvilágosította volna a helyzetet...
Találkoztunk a hétvégén...lazán indult...iszogattunk, hülyéskedtünk a társaságunkkal. Megkértem menjünk el kettesben beszélgetni valahová. Azt mondta ezt már megbeszéltük, hogy nem lesz köztünk már semmi...Jeleztem, hogy csak beszélgetni szeretnék. Gondoltam majd most őszintén elmondom mit érzek aztán lesz ami lesz. Később útnak indultunk hozzám...már a kocsiban hangoztatta, hogy ma újra az övé leszek. Kérdeztem, hogy most mégis miért? Eddig tiltakozott az ellen, hogy újra bármi is legyen köztünk.. Aztán annyit mondott nem akar erről beszélni, de olyan szép vagyok, annyira kíván, pont ettől félt... nem kérdeztem többet. Aztán újra megtörtént. Rengeteget simogattam...ő szonte könyörgött ne csináljam ezt vele. Nem értettem mit miért de nem kérdeztem csak élveztem...aztán elaludtunk, reggel haza vittem. Vicces volt, ugyanolyan közvetlen és azóta sincs semmi zavar köztünk de nem is beszéltünk semmit kettőnkről. Sem akkor sem azóta... látom, hogy zavarban van a társaságomban, nem mer a szemembe nézni..de semmi..ennyi volt...majd a hétvégén újra találkozunk, aztán jó lenne már tényleg beszélni.. úgy érzem fél az érzéseitől. Azt mondják kívülállók, szeret engem, de fél meg ugye a családi gondjai stb... én is ilyesmit érzek, hogy azért nem keres , hogy távol tartson magától, de ha ott vagyok mellette..mindketten zavarban vagyunk...ha kettesben vagyunk alig várjuk, hogy megérintsük a másikat... legalábbis így érzem én. De nem tudom. Ennyire elkeseredett és bizonytalan, hogy mi iis van még sosem voltam...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!