Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Lányok! Ti kit utasítanátok el, és kit nem?
Sok férfi tart az elutasítástól. Nem mernek kezdeményezni, mert fogalmuk sincs, hogy milyen fogadtatást kapnak. Ezért várnak konkrétabb jelekre, de így gyávának vannak bélyegezve, pedig teljesen más a probléma: bizonytalanok. Ha adott például a gyakori szemezés, mosoly két ember között, akkor már szinte kizárhatjuk az elutasítást?
Ha tudnák adott esetben, hogy az elutasítás szikrája sem merül fel, akkor sokkal magabiztosabban mennének a kiszemelthez. A kérdés valójában az: alapja van-e ennek a félelemnek, vagy sok esetben csak a férfi fejében játszódik le, hogy úgyis elutasítják?
Szerintem nagy félreértéseket kell eloszlatni ezzel kapcsolatban, és a kérdést ezért tettem fel, hogy női oldalról világos legyen kit utasítotok el, és ki az, akit szinte biztosan nem.
Azt utasitom el akin latom,hovy evy alamuszi nyuszi. Nem Kell nekem olyan ferfi aki nem kepes hatarozottan oda jonni hozzam, beszelgetni velem es elhuvni valahova. Aranyos neha ha elakad az ember szava na de azert az hogy megse probalja az mar nagyon szanalmas
A parom sose volt tarsasagi ember, aztan megismerkedtunk neten es kepes volt 3000kmert utazni csak azert,hogy megismerjen engem!!! Elotte mar a beszelgetesek alatt elcsavarta a fejem es ez a lepes volt az amikor teljesen biztos voltam benne,hogy Mellette akarok megoregedni
Ez 3,5 eve volt. Szoval a fent emlitett ferfiak ha nem akarnak szuzkent 40 evesen az anyukajuknal elni kapjak ossze magukat ha egy antiszocialis 18 eves ferfi kepes volt ra.
18/L
Nálam pont az a visszatetsző, ha egy férfi csak akkor mer kezdeményezni, ha 110%-os a siker. Ismerek ilyen férfiakat, azt várják a nőtől, hogy teperje le őket.
A másik véglet, amikor 0 biztatással már szinte a tulajdonának tekint (mert mondjuk visszaírtam társkeresőn), és elvárja, hogy napi 24 órában csak vele foglalkozzak.
Nálam annak a férfinak van (volt) esélye, aki képes RÁM reagálni, figyelve a reakcióimat, ahelyett, hogy a saját fejében játszaná le a szituáció végkimenetelét. Az emberi kapcsolatoknak erről kell szólnia: egymást figyelve egymásra reagálni. Ehhez persze kell némi önismeret és empátia...
Visszatérve az első pontra: minden kezdeményezés jár némi kockázattal (mindkét fél részéről). Nekem pedig szimpatikus, hogy valaki képes vállalni ezt a minimális kockázatot. Azért egy felnőtt, érzelmileg érett ember ne omoljon már össze egy visszautasítástól, ne váljon nőgyűlölővé (férfigyűlölővé), hanem inkább tanuljon belőle, akarjon fejlődni!
Az itt siránkozó, nőket hibáztató férfiakat GARANTÁLTAN elutasítanám, pont a gyermekded mentalitásuk miatt. Egy ilyen ember a kapcsolatban sem vállalná a felelősséget a tetteiért, viselkedéséért, mindig másokat okolna.
(Ld. tegnap kérdés, amikor a pasi megcsalta a barátnőjét, de a haverok tehetnek róla, meg az alkohol...)
Köszönöm az eddigi reakciókat, remélem még lesznek ugyanilyen hasznos hozzászólások. :)
Néhány dologra reagálnék. A gyávaság, tutyimutyiság szerintem is nagyon ellenszenves, hiszen miről szólna az illető ferfiassága, ha nem a bevállalásról? Viszont a félelem azt hiszem nem minden esetben a megszégyenülés miatt van. Nálam biztosan nem, ez érdekel az adott helyzetben a legkevésbé. Az elutasítás inkább azért rossz, mert nagyonis megkedvelsz egy lányt, mert azt gondolod olyan személy, akit kerestél. Ilyenkor már tétje van, ezért fáj az elutasítás.
Ehhez kapcsolódva: ha egy nő nem elutasító, akkor ha még akár nyitott is lenne - imponáló lenne neki, ha a férfiről kiderül, hogy nagyonis kedveli, sőt áldozatokat is kész érte hozni? Ez hatással van a nőre, és ő is bele tud szeretni a másikba (ha még eddig nem) ,vagy pedig nem érinti meg mélyen a dolog?
Hangsúlyozom, hogy őszinte dologról van szó, nem megszerzésről, vagy kihasználnásról.
"mert nagyonis megkedvelsz egy lányt, mert azt gondolod olyan személy, akit kerestél"
Számomra ez inkább ijesztő, olyan idealizálás-íze van a dolognak. Ha nem ismerjük egymást közelebbről, akkor honnan tudhatja, hogy én vagyok az, akit keres? Ilyenkor inkább az a helyzet, hogy belelátsz olyan tulajdonságokat, amik az illetőre nem is jellemzők. Ha egy nő azt érzi, hogy a másik idealizálja, akkor inkább menekülni kezd. Soha ne mondj olyat, hogy ő az, akit kerestél, mert ezt nem tudhatod! Maximum annyit, hogy közel áll az elképzeléseidhez, és eléggé érdekesnek tartod ahhoz, hogy jobban megismerd!
Arra legyél kíváncsi, hogy milyen az illető VALÓJÁBAN. A nők nem rajongásra vágynak a kezdeti stádiumban, hanem érdeklődésre, hogy azt érezzék, hogy a férfi valóban kíváncsi rájuk, a személyiségükre, az életükre.
Ha beleéled magad valamibe, ami még nincs is, az is ijesztő!
Kevered a szezont a fazonnal. Ha ismeretlen a lány és úgy mész hozzá. Még nem kedveled meg nagyon. A csaj szemszögéből is rizikós ismeretlent bátorítani szemezéssel mert a pasira sincs ráirva hogy bátortalan vagy lelkizakkant esetleg idióta. Lehet hogy tök normálisnak tűnik jól is néz ki de ha kinyitja a száját az az első mondata hogy fogják hívni a gyerekeinket.
Ha meg már jóban vagytok ismered megkedvelted de nem kezdeményezel már felesleges mert rég barátzónában csücsülsz. És szerintem teljesen jogosan hosz barátként viselkedsz.
Amúgy kockázat nélkül nincs győzelem. Ofamenni egy nőhöz úgy hogy tudod nem küld el nem bátorság. Nem odamenni mert mi van ha elküld gyávaság. Mi történik ha nem jösz be neki összeomlik az univerzum? Nem tetszhet mindenkinek mindenki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!