Miért csinálja ezt velem?

Egy nagyon jó barátomról van szó, illetve volt barátomról, akivel mindig mindent megbeszéltünk... kevés önbizalommal azt állította mindig, hogy én vagyok az ideálja, a mindene, felnéz rám. az életem is rámbízná, bár minden lány olyan lenne mint én vagyok, és ez fordítva is igaz volt...de persze ő közben csajozott (sose sikerült neki semmi rendesen), és nyilván gondolta, hogy kettőnk között marad a friendzone és esélye sincs nálam (én ekkor egyre jobban kezdtem beleszeretni-de nem ez a lényege a sztorinak), össze is jött egy lánnyal, ezt röviden kifejezve nem láttam jónak, ezért elmondtam neki mit érzek iránta, és vártam a pozitiv reakcióját, hogy megörül, és együtt leszunk, ha egyébként is ennyire istenítjük egymást, de nem ez történt, a csaj mellett maradt, mert örült, hogy betud szerezni magának egy csajt a kevés önbizalmával, és szereti is.....nos, azóta nem beszéltünk 3 hónapig, a lány ott hagyta, mert megcsalta a csaj, és ezt követően 3 hónap múlva felkeresett engem, hogy rossz döntés volt a lány mellett maradni, én vagyok az egyetlen, és valamit elszeretne mondani, csak nem tudja elmondani, mert nem képes rá (ezt ráadásul részegen), én nekem ennyi idő után barátom lett, és ő itt ekkor befékezett, ugyanúgy keresett, ugyanúgy beszéltünk, csak egyre szárazabban, többet voltam a barátommal is, és aztán megint vissza ment a csajhoz, azután még annál is kevesebbet beszéltünk, és végleg megszakadt a kapcsolatunk. Most már tudtommal nincsenek együtt, de nekünk sincs közünk egymáshoz. A probléma lényege az, hogy azt vettem észre, ha iskolában együtt vagyunk, akkor a tudtomra adja a jelenlétét,folyamatosan kinevet, beszól, ha valami nem sikerül, bár köszönni nem köszön, és én sem, velem szemben teljesen idegen, hangoskodik, trágár szavakat használ a haverjaival, amikor a közelemben van, de főleg csúnyán lenéz a tekintetével. Miért? Kiábrándult belolem? Mert én nem keresem, nem figyelgetem, és a hiányát már kezdem megszokni. Azt akarja figyeljem őt, vagy csak utál, amiért ott hagytam?(pedig ő nem küzdött értem, amikor elmondtam az érzéseim még annó). A kérdésem az, hogy miért csinálja ezt? Ti hogyan látjátok?