Hölgyek mindenki közületek a domináns, határozott férfiakat szereti? Volt már olyan veletek, hogy a dominánsságtól féltetek is, nehezebben ismerkedtetek ezen okok miatt?

Kb. ugyanaz a véleményem, mint a 3-asé. Szeretem, ha egy férfi talpraesett, határozott, céltudatos, kiáll a véleménye mellett, feltalálja magát, ha biztonságban érzem magam mellette, de azt nem, ha nem kompromisszumkész, vagy uralkodni akar rajtam, ha nem képes más véleményt figyelembe venni az övén kívül.

Nem félek ezektől a tulajdonságoktól, mert semmi félelmetes nincs bennük.

#5 A csalódottságodat tipikus levered a gyakorin, hát egészségedre. Ha mondanivalód van, akkor legalább tisztelj meg annyival, hogy nekem címzed!

Mindenkinek vannak erősségei és gyengeségei. Ami nekem nehézség, biztonságot nyújt, ha a társamnak erőssége. Rosszul ítélsz, néhány mondat után pedig különösen. Önálló életem van, saját lakásom, keresetem, felelős beosztásom a munkahelyemen, ja és egyedül élek. Nem volt szó olyanról, hogy az a vonzó, ha helyettem intéz el egy pasi bármit is.

Nem értem, mi köze az életképtelenségnek ahhoz, ha valaki határozott, erős jellemű, céltudatos, a véleménye mellett kiálló, a családjának biztonságot nyújtó embert választ maga mellé?

Én is szeretek a szeretteimnek biztonságot nyújtani, szeretetteljes otthont teremteni és hozzászoktam, hogy az életben sokszor egyértelmű, határozott döntéseket kell hoznom, le kellett győznöm a félelmeimet, erősnek kell lennem és ki kell állnom magamért.

Egyértelműen nem akarnék olyan férfit magam mellé, aki tutyimutyi, tehetetlen, élhetetlen, nyafka, határozatlan, döntésképtelen.

Tudom, hogy vannak nők, akik málé gyereket választanak maguk mellé, mert vagy szeretnek anyáskodni, vagy "cukinak" találják az ilyeneket, de én nem tudok ilyen lenni.

Nem szeretem a dominanciát (csak az ágyban). Az egyenrangú partnerségben hiszek.

Nekem az a tapasztalatom, hogy a magukat dominánsnak mutató, másokon uralkodni vágyó emberek kritikus helyzetekben nagyon is nyuszik, szóval a túlzott dominancia sokszor csak egy álca. Egy időben még bedőltem neki, ma már nem.