Hogyan léphetnék túl teljesen?

Épp négy hónapja, hogy szakítottunk az exemmel. Én őszintén magányosnak kezdem érezni magam, de akaratom ellenére, mindennap eszembe jut az exem még. Nem akarok éveket várni akár,hogy teljesen regenerálódjon a lelkem, hogy ne legyenek sebeim, és az exem teljesen jelentéktelen legyen már. Vannak lányok most, akik tetszenek, de egyikkel sem gondolom azt, hogy megtudnám őket szeretni, sőt ha még is sok időbe telne, én meg nem szeretek úgy lenni egy lánnyal, hogy várjak, hátha kap helyet a szívemben, még akkor is, ha jól elvagyunk. Csökkentek valamilyen szinten már az exem iránti érzések, én teljesen úgy vagyok vele,hogy elfér a fejemben, és majd csak elfelejtem, csak annyi,hogy ha más lánnyal vagyok, akkor már nem akarok rá gondolni, és olyan bizonytalan vagyok abban,hogy nem lennék egy könnyen boldog most más lánnyal. Most nem tudom,hogy vagy az idő, vagy egy más lány tudná begyógyítani a sebeim, és újra regenerálódni. Igazából, ahogy szoktam látni, az exemnek én is eszében lehetek szerintem, mert volt,hogy tegnap is le voltam neki tiltva, és most meg már feloldott, pedig egy hónapja, hogy már nem beszéltünk, és a szülinapomon is felköszöntött, pedig én még a szüleim születésnapját is elszoktam felejteni xD. De rossz azért erre várni-várni, és reménykedni, hogy tűnjön már ki a fejemből, mert nem vagyok kíváncsi rá, hogyha ő ilyen jól megvan nélkülem. Csak azért írtam, mert gondolom sokan tudjátok milyen ez, és, h milyen nyomasztó állapot egy ideig...