Politikai hovatartozás mennyire szab gátat egy kapcsolatnak? Mi a maximum, amit elbír egy olyan kapcsolat, ahol a felek teljesen mást vallanak?

Szerintem politikának semmi keresnivalója egy kapcsolatban... mondjuk én nem vagyok fanatikus ilyen téren, és a párom sem.

Attól, hogy én támogatom a melegeket és a jogaikat, sok meleg és transznemű barátom van, a barátom meg úgymond homofób, attól mi még tökéletesen összepasszolunk. Kompromisszum kérdése az egész.. én nem fogom az orra előtt lebegtetni a meleg ismerőseim házassági fotóit, ő pedig nem fújol, ha meleg párt látunk az utcán. Igazából mindketten csiszolódunk a másik mellett, ő elviseli a barátaimat én pedig nem megyek el minden melegfelvonulásra, na bumm.

Egyébként ez nemcsak párkapcsolatban működik így, de baráti szinten is. Az embert nézem, nem a vallását, nemét, stb. Egy nagy vegyesbazár a baráti társaságom, és általában én vagyok Svájc vagy a villámhárító... :D

Volt olyan, hogy egy szórakozóhelyen voltam elég nagy csapatnyi "skinhead" ismerősömmel - kemény jobbikos elvek, ugye. Összefutottam egy meleg pasiismerősömmel akin a vak is látja, hogy mi a helyzet - rózsaszín farmer, rikitő kiegészítők.. És persze egyből kiszemelték maguknak a bőrfejű ismerőseim, de abban a pillanatban, hogy kijelentettem, ő velem van és haver, máris elszállt szinte az összes feszültség. Az est további részében együtt buliztunk, jobb oldalamon a skinheadek, bal oldalamon ez a srác, és nagyon jó este volt, sőt haveri szintre is eljutottak mire hazafele elindultunk.

Úgyhogy ennyit a politikáról, meg a nézetekről. Fanatikusokról nem tudok írni, mert az nem vagyok..nekem ez így működött mindig is.

Nekünk soha semmilyen kapcsolatban ez nem jelentett gátat.

Jobban számít az, hogy a másik milyen ember, minthogy hová tesz azt az x-et.

Pl. egy másik embert kizárólag a szexuális orientációja miatt érzelmileg vagy fizikailag bántalmazó partnert nem tudnék magam mellé elképzelni, mert nem tartom jó embernek

Ha nem gyűlölködik, és el tudja választani az embert az irányultságától, az már elég, nem szeretni kell mindenkit, csak nem bántani...

A munkahelyemen mindenki bal oldali volt, a nagyobb családom (távoli unokatestvérek, sógornőm családja) szintén, a párom liberális, a kisebb családom jobb oldali. Nálunk ez sosem volt vita tárgya. Sajnos hallottam olyan esetről, ahol a politizálás barátságokat zúzott szét. Szerintem ez nem mehetne az emberi kapcsolatok rovására.

Szerintem embertől és radikalitástól függ.

Én speciel olyan kapcsolatban élek, ahol nem egyezik a politikai és a közéleti beállítottságunk 100%-osan. Mindketten mérsékeltek vagyunk, de ő inkább konzervatív/jobb oldalra húz, én meg liberális/balra. Szélsőségessel nem működne a magam részéről kapcsolat, mert akkor már személyiségileg sem passzolnánk.

Ő nem bírja a melegeket, a promotálsáukat. Sztem semmi gond nincs velük - a magamutogatást meg a provokációt én is elítélem pl. Ő sokkal radikálisabban gyűlöli az összes cigányt, én ennyire nem (de volt velük sajnos rossz tapasztalatom, ezért óvatosabb vagyok... de nem mindről gondolom ezt). Ő migránsellenesebb... én sem rajongok a mostani helyzetért, de inkább humánusabb megoldások mellett vagyok.