Mit csináljak? Mit tegyek?

A volt barátnőmmel 1 évet voltunk együtt ő most lesz 19 éves én 24 leszek. Az eleje gyorsan alakult kb a 4 tali után nálam aludt. Nagyájából 1 hónap alatt összejöttünk. Számtalanszor elmondta, hogy mennyire boldog, kiegyensúlyozott megáll mellettem az élet és az idő. Mentem a családjával nyaralni őt is elvittem minden megtettem érte és most nem a pénzbeni dolgokat értem hanem, hogy minden kívánságát lestem. Igyekeztem, hogy ne találkozzunk túl sokszor de túl kevésszer sem- Óvatosan terveztük a jövőnket, hogy mikor mit fogunk csinálni összeköltözés ház lakás gyerek ilyeneket de lépésenként. Az édesanyja és a nevelőapja is azért fogadott el engem mert látták, hogy bánok vele, hogy tudom kezelni, és mennyire boldog lett mellettem. Köztudott, hogy én nem szeretek és nem is tudok táncolni mert lámpalázas leszek. Ezzel ő is tisztában volt. Az utolsó fél órában táncoltam vele a szallagtűző bálon. Volt egy néptáncos zenés bál január február körül amire mondtam neki, hogy megyek és ellépegetek mellette de ő mondta, hogy az nem olyan mert ő végig táncolni fog. Amikor erre került sor én otthon voltam ő meg írt nekem, hogy vár de tudja, hogy nem fogok jönni stb. Mondtam neki, hogy reggel ötre mennem kell a virágnagykerbe és már fél1 van. Lehet el kellet volna menni? Ez kb 2 héttel az időkérése után volt. Amikor időt kért azt mondta, hogy időt kér de hogyha kimegyek az ajtón én is meg ő is egyedülálló. Azt hozta fel, hogy már nem szerelmes belém a barátnőire van szüksége meg nincs időnk egymásra. Ami nem igaz mert hetente minimum 3x taliztunk. Párszor beszélgettünk bele is ment, hogy érzelem mentesen lefeküdjünk de aztán erre nem került sor. A bátyja meg annak a barátnője tartották bennem a lelket mert látták, hogy kisírt szemmel mentem akkor haza. Őket használtam információ forrásként. Kérdeztem pár naponta, hogy mit csinál hogy van és hol. Anya mondta neki, hogy nagyon hiányzik nekünk és az öcsémnek is. Ő írta, hogy neki is nagyon furcsa ez és sose lehet tudni mit hoz a sors lehet, hogy mi még együtt leszünk. De ha nem szerelmes nem akarta azt mondani, hogy szeret ha nem érzi ezt.3 héttel az időkérése után egyszer csak nekem támadt, hogy értsem meg, hogy szakítottunk és vége. Aznap eleve szar napom volt vagy 2-3 órát aludtam fáradt voltam. Nyugodt ember vagyok de akkor nagyon ideges lettem és nővérem barátnőjét kérdeztem, hogy mit írjak mert nem akartam nagyon elküldeni a. így is sikerült amit közösen írtunk neki. Bele került az is, hogy kihasználtam hazug és aljas. Ami soha nem is volt igaz bántotta is a lelkemet azért azért a három szóért bocsánatot kértem. Ő nem fogadta elmondta, hogy megbocsáthatatlan bűn nem érdemlek második esélyt nem tud megbocsájtani talán az idő eldönti stb. Meg hogy nem tudna ismerkedni. Az időkérés után 2 héttel már mással csókolózott most meg együtt van vele aki egyidős vele. Későn hozza haza őt meg sokat vannak együtt. Ez másfél két hónapja történt. Pár napot volt szingli utánam. A keretszülei mindig is őszinték voltak velem elmondták, hogy még nem feküdt le vele mert nem akarja ugyanazt a hibát elkövetni mint velem. Az anyja meg a keresztapja szerint nem látják rajta hogy nagyon boldog lenne inkább csak egy pótlék. Nagyon szenvedek ezért nekem ő volt a mindenem az első kapcsolatom. Ő is nagyon jól tudja, hogy jobban bántam vele mint az előttem lévő barátja. Januárban volt, hogy nem akart nálunk lenni mert volt otthon vita de minden családban van. Két ember megtudja ezt beszélni, hogy akkor nálunk kevesebbet alszunk de azt mondta az nem olyan. Tisztában van vele, hogy miket terveztünk és még az első évfordulónk előtt 2-3 héttel is azt mondta hogy mennyire boldog.

Hogy lehet az, hogy előtte 1 héttel ott puszilgatott ölelgetett most következő héten meg bocs nem szeretlek?

Vissza akarom kapni mert nem találom önmagam nélküle.

Nem lehet valakiből egyik hétről a másikra kiszeretni! Ilyen nincs. Az életemnél is jobban szeretem őt bárhova megyek rágondolok és nem tudom kiverni a fejemből-

Mit csináljak?

1 hónapja és 1 hete nem beszéltünk már.

Az egyéb vicces megjegyzéseket mellőzzük.