Lány vagyok és nem akarok gyereket. Egyszerűen nem bírom a gyerekeket és a szüléstől is félek. Bele se merek gondolni. Kiskoromban sem babáztam soha. Ez normális? Vagy mennyire "riaszt" el egy férfit?

Ez változik.

Én 13 éves koromtól úgy gondoltam, hogy karrierista nő leszek aki egyedül él majd, volt barátom ugyan 16éves koromtól, de mindig tudtam, hogy nem örökre szól és így is lett. Voltam egyedül is és párban is.

Aztán megszereztem a szakmámat és összejöttem és összeköltöztem a párommal. A megfelelő ember mellett simán megváltozott a nézetem 20felett, és szeretnék gyereket, az összes nyűggel együtt, nem most, de majd igen, kettőt.

Pontosan akkora vagyok mint te, de engem mindenki soványnak tart. Nincsenek kint a bordáim, nőies vagyok, heti 3x súlyzós edzést csinálok. Ne a súlyt nézd, hanem a kinézetet.

Az izom nehezebb amúgy is.

Amúgy más gyerekét én se bírom, rokonokat se, de a saját más.

Amúgy óvatosan az ilyen ellenkezéssel/rágörcsöléssel, hogy nem nem nem. A környezetembe 3 lány is úgy lett terhes gyógyszer mellett hogy nagyon nem akarták!Kb minden hónapban aggódtak (a stressz pedig sok mindenre képes!) és hiába a pontos szedés, sikerült a baba.

Amúgy nagyon sok az alkati kérdés a terhességnél,szülésnél.