Mit gondoltok, hogyan tovább? -Bővebben-

Nem akarlak megbántani, de ahogy elolvastam a leírásodat, kizárólag egyetlen gondolat fogalmazódott meg bennem: miért azoknak az embereknek akarsz tetszeni, akiknek a tiedtől eltérő az értékrendje és mentalitása?

Teljesen hülyeség ez az önsajnáltatós duma, hogy te nem vagy ilyen és olyan, ami ma elvárás a társadalmunkban. Ilyen nincs. Vannak sokan, akiknél ez így van, de sokan vannak olyanok is, akiknél a legkevésbé sem. Gondolkodtál már azon valaha, hogy esetleg olyan lányoknál próbálkozz, akik nem olyanok, mint a leírásodban szereplők?

Neked nem az a gondod, hogy az átlagtól eltérő vagy, hanem az, hogy rettenetesen negatív vagy, elkeseredett, és ilyen hozzáállással persze hogy senki számára sem lehetsz vonzó. Ha nem változtatsz, garantálom, hogy soha senki nem akar majd veled lenni a későbbiekben sem.

Nem a levegőbe beszélek, 20 éves lány vagyok, nem iszom, nem cigizem, nem drogozom, nem járok bulizni, nem kerestem sosem alkalmi partnert, nem vagyok felületes. Mégis van barátom, előtte is volt barátom, és azelőtt is volt egy. Mindannyian hozzád hasonlóak voltak, azzal a különbséggel, hogy ők nem írták le magukat feleslegesen.

Nem veled van a baj, hanem a világgal!

Egy hasonló 18-as fiú.

Az igen...

Hát kérdező, most már megértem, miért nincs senkid. Ne is legyen ilyen mentalitással... Segíteni próbáltam, időt szántam a kérdésed elolvasására és egy hosszabb válasz megírására, te pedig azzal köszönöd meg, hogy pofátlan módon ítélkezel felettem. Se okod nincs rá, se jogod nincs hozzá.

(Egyébként csak hogy kicsit okosabb legyél: igen, mindhárom barátomnak mondtam, hogy szeretlek, hiszen senkivel sem járnék úgy, hogy nem szeretem őt. 5 év alatt három fiúval járni szerintem nem bűn, és a párkapcsolat során szeretni őket sem az. Az ember nem egyetlen személyt szeret egész életében, szerethet többet is, bár mindegyik szerelem más. A jelenlegi barátommal közös jövőt tervezünk, ő életem szerelme, ennek ellenére nem tagadom le, hogy szerettem a másik két fiút is a maga idejében. Ezek elmúltak.

Régen rossz a hozzáállásod, ha szerinted "beállok a sorba a többiek után" jellegű az, ha úgy jársz valakivel, hogy előtte neki már volt más az életében. Ettől lesz az ember tapasztalt, ez kell ahhoz, hogy felnőttebben, érettebben álljon egy kapcsolathoz. Ritkán működik az, hogy két ember találkozik gyerekként, és örökké együtt lesznek, mindenféle más tapasztalat vagy igény nélkül. Attól, hogy valaki élete során több emberrel is jár, kifejezetten egészséges!)

Nem természetes, hogy sok embert szeretünk, és hogy mindenki után jön egy másik. Az a természetes, hogy az ember életében több fontos személy is van, akik iránt érezhet szerelmet.

Nem, ne haragudj, de 15 évesen nem terveztem hosszú távra senkivel. Ez szerintem nem probléma, ennyi idősen igazán álmodozás lett volna. Attól még szerelmes lehet az ember 15 évesen is, de olyankor nem igazán gondolkozik azon, együtt leszünk-e örökké, hanem csak élvezi, hogy együtt töltheti az időt azzal a személlyel, akihez szoros érzelmek fűzik.

Az ember tud különbséget tenni párkapcsolatok, szerelmek között. Nem csak úgy találhatja meg az ember az igazit, hogy reménytelenül szerelmes belé évek óta (lásd te eseted, amire nem tértem ki az előző válaszomban, de csak annyit mondanék rá, hogy talán ha elengednéd, lenne esélyed más lányoknál). A párkapcsolatok nem "ha az előző véget ért, ez is véget fog" alapon működnek. Egyébként meg simán lehet, hogy tényleg szétmegyünk egyszer a párommal, nincsen garancia. Ennek ellenére nem úgy állok hozzá, hogy úgyis vége lesz majd, minek legyen akkor most...

Nagyon hülyén gondolkozol, és komolyan nem tudom megérteni a gondolatmenetedet. Valakibe szerelmesnek lenni nem azt jelenti, hogy egész életedre hozzá kötöd magad (az már a házasság, de ma már ugye az sem feltétlenül örök), hanem azt, hogy jelen pillanatban épp így érzel iránta. Semmiféle kötelesség és teher nincsen benne. Nem leszel hazug attól, hogy valakinek azt mondod, szereted, ha valóban úgy van. Nem minden szerelem tart örökké, a legtöbb elmúlik. És az emberek nagyrésze többször is szerelmes az élete során, ami teljesen normális - de innentől már csak ismétlem magam.