Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Házasság kontra új szerelem?
8 éve vagyunk együtt a férjemmel, egy gyermekkel. Házasságunk különféle megpróbáltatásokon ment át, melyeket kiálltunk és továbbra is együtt vagyunk.
Olyan dolgok történtek velünk, amelyek sok párt már szétszakítottak volna, mi azonban mindig együtt vagyunk.
Mindketten tudjuk, hogy már nem vagyunk szerelmesek egymásba és már nem is emlékszünk rá, vajon a kezdetekben azok voltunk-e. Házasságunk során mindkettőnkkel megtörtént ugyanaz, előbb én szerettem bele egy másik férfiba, majd a férjem egy másik nőbe nagyon erősen, azonban mindketten véget vetettünk ezeknek a házasságon kívüli kapcsolatoknak és a házastársunk mellett döntöttünk és most igyekszünk hűségesek maradni egymáshoz és közös terveket szövögetünk.
Mindketten őrülten szerelmesek lettünk valaki másba, akivel a testi együttléteket is jobban élveztük mint egymással. Bizonyára 8 év után megkoptak köztünk a dolgok. Nekem olyan testi élményben volt részem, amelyet korábban nem éltem meg sem a férjemmel, sem mással.
Nem meglepő módon én és a férjem is akkor estünk szerelembe valaki mással mikor egymással huzamosabb ideig megoldatlan problémák voltak. Ezeket a problémákat megoldottuk.
Tulajdonképpen most van köztünk újra egy kölcsönös bizalom, minden nyíltan meg tudtunk beszélni. Megértettük a másikat, ki miért hibázott és megbocsájtottunk egymásnak. Mondhatni hogy a házasságunk kölcsönös ragaszkodássá vált, kissé barátivá, vagyis nem egy lángoló szerelmen alapuló. Nem a testi szenvedély vezérli, hanem a közös célok.
Mindketten úgy gondolkozunk, hogy egy friss kapcsolat elején minden szép és jó és a rózsaszín köd múlandó, ezért egymást választottuk, nem az új kapcsolatot. Mindkettőnknek sokat számít az, hogy közös gyermekünk is van.
Normális az, hogy ennyire racionálisan döntünk a kapcsolatunkról? Volt olyan idő amikor meg akartam szabadulni a férjemtől, viszont amikor menni akart, kétségbeestem és mindent bevetettem, hogy visszacsábítsam.
Még sohasem volt ennyire hosszú kapcsolatom, talán eljött az az idő, amikor már nem működnek maguktól a dolgok, tennünk kell értük, hogy a kapcsolat izgalmas maradjon.
Sokszor érzem azt, hogy unatkozunk egymással, mindkettőnknek hiányzik az új, az izgalom érzése. Nekem személyszerint egy nagy szenvedélyes szeretkezés is hiányzik, amelyet a férjemmel nem tudok átélni, mégis azt gondolom nem ez a legfontosabb. Van olyan hogy vágyom az újra, a csábításra de nem adnám fel a házasságomat, a férjemre mindenben számíthatok. Tulajdonképpen nem rossz a házasságunk, nem szoktunk veszekedni sem, csak olyan laposnak érzem.
Vannak így ezzel mások is? Ugye nem halott ez a házasság, nyugtassatok meg. Természetes az ahogy érzünk, ahogy döntöttünk?
1-es vagyok.
Az unatkozás, a megszokás ellen meg lehet tenni, kell is, egymásért is harcolni kell folyamatosan, ahogy a kapcsolatért is, különben meghal.
Hát ez nagyon érdekes kérdés. Szerintem kicsit kívül is van a gyaki hatókörén. Annyi mindenen múlik hogy 2 ember tud-e egymással boldog lenni, mondom máshogy, egyáltalán el tudják-e egymást hosszabb távon viselni?? Az ember talál valakit, ez-az jobb lesz (először mindig ezt gondolja mindenki), utána kezdenek előjönni az idegesítő apróságok, részletek... és akkor már nem biztos hogy megérte a "csere". Talán érdemes lenne megpróbálni külön-külön, de pár év és akkor már teljesen másra lesz mindkettőtöknek igénye, és akkor viszont ha a párod mellett maradsz lehet nagyon jó döntésnek fogod ezt tartani.. Ez előtérbe kerül, az háttérbe... ki tudja, csak ti... :)
De ne higyj a filmekben és mesékben, hogy majd jön a szőke herceg...blabla.. a normális pasik már mind a gyermekeikkel szórakoznak, a többivel pedig te se leszel boldog... annyi lehetőség van, valahogy villanyozzátok fel a szexet. Más nem ne csináljátok 2 hétig. Utána egészen mesés lesz!
"Normális az, hogy ennyire racionálisan döntünk a kapcsolatunkról?" Igen, ilyen emberek is vannak, akik inkább a racionalitás után társítanak valamihez érzelmet, nem az érzelmet akarják nem létező racionalitással bemagyarázni maguknak.
"Még sohasem volt ennyire hosszú kapcsolatom, talán eljött az az idő, amikor már nem működnek maguktól a dolgok, tennünk kell értük, hogy a kapcsolat izgalmas maradjon. " Ezt meg, bár házas még nem voltam, de majdnem olyan hosszú kapcsolatom mint a Tietek már volt, eléggé jól látod. Talán ezt kellett volna hamarabb észrevenni. Fontos, hogy fordítsatok időt egymásra, és segítsetek a dolgok természetes működésében aktív résztvevőként. Párterápiák, vagy egy új közös program (jóga, tantrikus jóga tanfolyam), vagy 1-1 wellness hétvége, ahol élvezhetitek egymás társaságát, felfedezhettek valami újat együtt, és egymásban. Ezt mindenféleképp 2 embernek tevékenyen akarni kell.
Viszont a gyerek szempontjából az se jó, ha boldogtalanok vagytok. Persze nektek se. Szerintem létezik olyan elválás, amit 2 értelmes felnőtt döntése hoz meg, hogy attól még jóba maradtok, csak rájöttök, hogy inkább egymás nélkül folytatnátok tovább. Új szerelmet találtok, és újra boldogok lesztek, persze a közös gyereknek meg a legtöbb szeretetet adjátok továbbra is, mindketten.
De a leírásodból inkább az előbbiekre szavaznék, már egymás mellett döntöttetek, nem ciki segítséget kérni bárkitől, hogy új élményeitek legyenek, és újra fellángoljon a kezdeti láng (sajnos nem fog eszembe jutni a film címe, de egy családi vígjáték pont erről szólt, egy elhidegült házaspárról akik valamilyen kalandos utazáson újra egymásra találtak (tippre Adam Sandler film).
Szerinten ennek így nem sok értelme van, összevissza csalni a másikat mert az nem tudja azt nyújtani amire vágyik az ember, majd nem merni vállalni a felelősséget a döntésünkért és inkább belesüllyedni egy megszokott dologba.
De ti tudjátok, ha boldogok vagytok és nektek így jó akkor nem mindegy hogy ki mit gondol.
De egy házasság szerintem nem erről szól, annak alapja a szerelem, szeretet, kölcsönös tisztelet, bizalom amelyek közül nálatok azért hibádzik egy-két dolog. De ha nektek ez így megfelel.....
Bár inkább próbálnék boldog lenni egy új kapcsolatban és megadni ennek a lehetőségét a páromnak is, mint belesūllyedni egy megszokott állóvízbe csak mert 8 éve vagytok együtt.
Ezt a kerdest ugye te sem gondoltad komolyan?! Van egy kisgyereketek... Ha masert nem legalabb erte legyetek husegesek, es ne sz..akodjatok mindenfele futo kapcsolatokkal!
Ennyi ev utan ne akard azt erezni, mint az elso honapokban.
Ha jol kijottok egymassal, megtudjatok beszelni a gondokat miert lenne ez egy halott hazassag?
Ezzel semmi baj, sot.Tokjo h ezt ilyen racionalisan at tudjatok beszelni es a helyzet az h a hazassag, sok evi egyutteles ilyen is tud lenni,hullamvolgyek es kompromisszumok halmaza, de az sokat elmond h meg mindig egyutt vagytok.
Ez egyfajta bajtarsiassag, megertes ami nagy dolog.Ez nalunk is megvan annyi kulonbseggel h az en ferjem a mai napig szerelmes belem, es en szerettem bele egy masik ferfiba.Megis egyutt vagyunk, a hazassagunk nem felhotlen de ez nem is varjato el ennyi ev utan:-))
Szoval amig ugy erzed, h o Az addig erdemes rajta dolgozni.Randik egyutt, kikapcsolodas kettesben, vacsorak, mozi...ilyesmikkel is lehet rajta javitani.Egyebkent tenyleg mukodik ez a "probalj meg visszaemlekezni hogy jottetek ossze" beszelgetes.
Nalunk mindig segit:-)))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!