Teljesen elkeseredtem? Nem szokványos kérdés.

Hol is kezdjem..

Van egy felnőtt 26 éves fiam aki már nem él velem, hanem bent lakik Budapesten. Félre értés ne essék nem az elfogultság miatt beszélek így róla de ezek a tulajdonságok tényleg őt jellemzik:

jó humorú, víg kedélyű, okos, intelligens, rendkívül jól tájékozódott diplomás ember.

Ezek ugye a belső tulajdonságok. Külsőre: 190 cm magas, 90-100 kg körüli sportos alkatú fekete hajú zöld szemű ember. Rendszeresen jár sportolni, hol kondizik hol pedig úszni megy.

Egy szóval igényes magára.

Minden héten 2-3 szor beszélgetünk skypon és a legutóbbi beszélgetésünk komolyan elkeserített...

Azt mondta elege van a budapesti nőkből a 20-25 éves korosztályt illetően mert egyik nőnek sem jó semmi. Hol rendes a nőkkel akkor ugye beteszik ebbe a bizonyos barát zónába, hol pedig kicsit pofátlan vagy szemtelen és akkor kicsit szórakoznak vele utána kinyögik, hogy nem kellesz.

Mindezen okok miatt kitalálta, hogy külföldre megy szerencsét próbálni, hátha ott a nők normálisabbak. Elsőre nagy túlzásnak tartottam, pedig nem biztos, hogy az.

Amúgy nem csak a fiamtól hallom ezt hanem a többi lányos anyától is az ismerőseim között.

Lehet régi módi vagyok de az én időmben olyan, hogy barát zóna, meg szikra, meg kémia és egyéb kibúvók meg "nem értem az érzéseimet, össze vagyok zavarodva" nem volt.

Főleg pesti lányoktól kérdem tehát: Mégis mi a jó nektek?

Köszönöm aki elolvasta.