Mégis kinek van igaza?

Adott egy pár aki lassan 4 éve együtt van. A fiú 27 a lány 25 éves.

Sajnos csak hétvégente tudnak együtt lenni, egyébként mindegyikük a

családjával él. A fiú egyke és ezáltal anyuci-apuci jobbra-balra

rángatja. Még hétvégén is kell segítenie az apjának, miközben a

barátnője vár rá órákat, hogy együtt lehessenek. Ezt a lány kezdi

megelégelni. Jó ideje ez megy.

Barátja kitalálta, hogy vesz egy házat, szüleitől 3 házzal odább.

A lány összeköltözne vele, de erős a gyanúja, miszerint az apai-anyai

irányítás semmit nem változik. Különösen egészségtelennek gondolja és

feleslegesnek, hogy igazából a semmiért költözik el barátja.

A lány ma rákérdezett kedvesére, mikor akar mégis lábra állni, aki

kijelentette, nem tud mit tenni, mivel apja segíti a ház megvásárlásában.

Ki érti ezt? Ha a fiúnak jól jövedelmező állása van és édesapja is

dolgozik, miért kell mégis függni mástól?

A barátnője vajon joggal érzi, hogy jelenleg nem Ő a fontosabb? Barátja hallani sem akar esküvőről, több kilométerrel máshova költözni, pláne nem.

Joggal van felháborodva a lány? Okkal fél, hogy nem fog változni semmi? A fiú életében

kedvese csak egy fejezet volna? Szülei örök akadályt jelentenek számukra?