Miért mennek egyesek bele úgy kapcsolatba valakivel, hogy nem is szeretik?

Én csak az ismerőseimből tudok kiindulni,25 éves korosztály.

Egyik: már 6 éve van együtt valakivel.Kezdetektől fogva nem szerelmes a srácba,viszont a srácnak egész jó a külseje,és hihetetlenül jólelkű.Már jegyesek.A csaj konkrétan elmondta nekem,hogy nem szerelmes,de fél szakítani,mert tudja, hogy egyébként nem találna magának férfit.Hát itt szerintem már mély barátságról van szó,nem égett ki a kapcsolat,mert a csaj részéről sose volt szerelem. Elvan vele,a hormonszint alacsony,társak végülis.Neki ennyi elég.Pluszt nem ad az biztos..szerintem.

A másik: csak olyan férfiakkal lóg,akik pénzesek,ruhamániások,mint ő. Alapvetően szegényke sokat lódít,és jó így neki, hisz normális kapcsolatra kénytelen,mert ha egy normális férfi hosszabban beszélgetne vele,rájönne, hogy sose mond igazat..

Harmadik:Elpazarolta a 20-as éveit,valakire, aki nem akart sose megállapodni.Évekig volt barátnői státuszba,megkapta, hogy nem veszi el feleségül soha. Közel 7-8 év után gyorsan talált valakit,aki 1éven belül megkérte a kezét,már gyerek is van.Neki ez így jó. A férfi szereti,tiszteli,jó apuka.

Összegezve azért mennek bele,mert úgy érzik, hogy nem találnak jobbat. Néha én is gondolkozom ezen.Én tök egyedül vagyok,és egyszerűen nem tudom elképzelni szerelem nélkül a dolgokat.Úgyhogy inkább kivárok,hátha jön már az,akibe beleszeretek.

Végre valaki feltette a kérdésemet :D Nálam ez úgy működik, hogy randizgatunk, ismerkedünk, szex is van de még nem párkapcsolat és elköteleződés aztán lassanként eldől, hogy mindent vagy semmit lesz belőle. Nekem nagyon bevált, mondjuk én hlyén gondolkozom.

23N