Még mindig fáj, éget, és marcangol belül a párom hiánya. Jobb lesz valaha?!

Több mint egy éves kapcsolatomnak lett vége lassan 1 hónapja. Azóta sokat bulizok, próbálom lekötni minden időmet, energiámat. Hiába.

A minap is spiccesen, zenével a fülemben, leültem egy padra, és zokogásban törtem ki, hogy elveszítettem őt.

Volt azóta egy egyéjszakás kalandom, de ahhelyett, hogy jobb lett volna csak roszabb. Sokkal. Csak őt kerestem benne, végig, mert ugye hát nem jobb. sőt.

csak a hibáit láttam. és csak mgjobban marta a lelkem az egész. pláne hogy a saját hibámből lett vége az egésznek.

Félek, hogy soha nemfogok találni még egy ilyen lányt, akiben ennyire megbízok, aki ennyire visszahúzódó, és akit ennyire fogok tudni szeretni!

22 vagyok, és egy lelki roncs, egy senki, se a munkában, se a magánéletben, sem sehol.

Nem sajnálat kell, sem az hogy istápoljatok, csak azt kérdezném, hogy mikor elsz jobb? mikor fogom ujra egyedül teljes embernek érezni magam?

mert jelen pillanatban 20 % a vagyok akkori emberi mivoltomnak...:/