Mostanában miért lett divat, hogy az emberek szerelem nélkül kezdenek párkapcsolatba?

Ennek mi értelme? Nem egy kérdésnél olvastam, hogy úgy jött össze a párjával az illető, hogy nem volt belé szerelmes, arra számítva, hogy "majd menet közben kialakulnak az érzések". Aztán meg persze jön a gond, ha hónapok múlva se érez semmit (de közben a másik jóeséllyel érez már iránta valamit), és szakítás lesz a vége. Ez rosszabb, mintha eleve bele se kezdtek volna az egészbe. Nekem ebből az jön le, hogy aki ilyet csinál, az csak azért teszi, hogy ne legyenek egyedül... Csak én vagyok ilyen "régimódi", aki csak azzal tud összejönni, akibe szerelmes?