Mit tennél ha a csajod/pasid egyik napról a másikra megvakulna?

Ha egy pár egy ekkora traumát átvészel, akkor gyakorlatilag bármit. Én kitartanék a végsőkig, és valószínűleg nagyon nehéz lenne. Nem biztos, hogy végig tudnám csinálni.

24/N

Attól függ,hogy milyen a lány. Attól függ,hogy mennyire szeretem. Egyrészt előny, mert nem fog nagyon félrelépegetni, hozzám volna kötve, rám volna kényszerülve, és kihasználhatnám, visszaélhetnék vele, bármennyire aljadékul hangzik, azért meggondolandó! egy ilyne helyzet.

Másrészt, akárhogy osztok, szorzok, nem biztos hogy jó lenne vele. Vak lány már nem sportolna, nem tudna odafigyelni annyira a kinézetére, stílusára, félő hogy megcsunyulna, illetve nekem az a lényeg férfiként,hogy a külsőm miatt szeressen, és az miatt is maradjon velem, főleg a külsőségek számítanak nálam magam és a nő viszonylatából is. Ha megtörténne a szerencsétlennel ilyesmi, utána már úgy érzem megölné a szexuális vágyat köztünk, és csak egy tódozott fóótozott viszony volna, amolyan szükségviszony, egymásra utaltság. Amolyan vakvezető kutyusnak érezném magam, és csak azt érezném hogy támaszként vagyok jó neki, másra már nem.

Nekem egyenrangú partner kell, és nem beteggondozó. Én sem várnám el,hogy velem maradjon, arra kérném,hogy menjen a francba, és élje az életét teljes értékűen ,boldogan valakivel, akivel lehet. Hiába a szeretet, ha elsorvasztja a te életminőségedet. mindenkinek egy élete van, nem mindegy, ki mellett, milyen élvezeti fokban tőltöd el, bármennyire is szánjuk az elesett embereket, azért az emberek zöme lekerüli őket amennyire csak lehet, mert nem akarják,hogy lelki nyomorékká tegyék őket /akratukon kívül/

Persze igaz, írom ezt úgy ,hogy soha a qurva életben nem voltam még szerelmes, lehet ,ha volna egy lány, akiért akár......., akkor másként gondolnám a dolgokat, de most így alapjáraton köszöntem, nemkéne fogyatékkal élő nő.

végre sörhasat növesztenék!!

minden más megmaradna.

Nem elég csak a szerelem oldalról megközelíteni a dolgot.

Valaki írta, hogy akkor már nem adna magára a lány. Ez nem feltétlen van így. A vakok is szeretnek jól nézni ki, csinosak lenni.

Más írta, hogy végre sörhasat növesztene. Attól, hogy nem lát az illető, még érzi, hogy milyen alkata van a másiknak. Mivel látott, így tudja, hogy milyen alkat hogy néz ki. Nem biztos, hogy szó nélkül hagyná.:)

Nagyon sok múlik a megvakult emberen, hogy hosszú távon hogyan tudja feldolgozni. Persze nem lehet tőle elvárni, hogy egyből talpra álljon lelkileg, és hozzáfogjon a vakon történő élet tanulásához, de az első trauma után ha sikerül neki tovább lépni, és látszik rajta az akarás, akkor nem lesz nehéz mellette az élet, vele lehet maradni, de ha teljesen magába roskad, nem tudja feldolgozni a helyzetet, nem is próbálja, nem akar megtanulni vakon élni...akkor szerintem nem elítélendő, ha elhagyja a barátja/barátnője.

Tehát az én válaszom az, hogy attól függene, hogy vele maradok-e, hogy hosszú távon ő hogyan tud viszonyulni az új élethelyzetéhez.

Ja, a 19. egy aliglátó 36/n

Egy jól látó szemszögéből írtam természetesen a választ.

Még valami: ha az illető szereti a párját, aki megvakult, és idáig komolynak indult a kapcsolatuk, akkor talán érdemes lenne közösen felkeresniük egy szervezetet, ahol vakokkal foglalkoznak. Pl. a vakok egyesületét, vagy vannak alapítványok, ahol a vakokat megtanítják a mindennapos tevékenységekre, hogyan lehet vakon elvégezni. Hasznos lenne mindkét fél számára. A megvakult fél tanulhatna vakon élni, a másik fél pedig látna több, már tapasztalt vakot, és láthatná, hogy a látás után is van élet. ( persze ezt az előző válaszomban már írtam, hogy ez utóbbi emberfüggő. találkoztam már olyan megvakult emberrel is, aki semmit sem csinált miután elvesztette a látását. még egy pohár vizet sem volt képes engedni magának, teljesen ki kellett szolgálni:( )