Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ôszinte vélemény nyílvánításra van szükségem. Mit tudnék még tenni? ( Hosszú! ) KÉRLEK SEGÍTSETEK!
A srác, akibe kilenc hónapja szerelmes vagyok, számomra érthetetlenül viselkedik. Van barátnôje, de rendszeresen flörtöl velem. Rosszul esik, hogy így viselkedik, miközben kapcsolatban van, és meg is mondanám neki, csak félek, hogy örökre elfelejt. Nagyon sértôdôs fajta. Biztosan tetszem neki, erre sok jelet adott:
- mindig odajött a színjátszós próbákon ( szerelmespárt alakítottunk egy Tamási Áron darabban ) és folyamatosan hozzámért. Pöckölgetett, csípkedett, megborzolta a hajam, ijesztgetett.
- Mindig érdeklôdôen kérdezôsködött, hogy mizújs velem.
- Hülye beceneveket találgatott ki nekem.
- A folyosón akkor is köszönt, amikor háttal voltam neki, és nem vettem észre. ( Egy suliba járunk. )
- Egyszer próba után elhívott beszélgetni ( azzal az ürüggyel, hogy a vonata csak 1 óra múlva megy, és unatkozna nélkülem )
- kölcsönadta az ingjét, amikor fáztam
- mindig rámír facebookon
- megírta, hogy szép vagyok, és csinos, meg hogy a szemeim az elsô pillanattól kezdve megfogták
- úgy köszönt el jópárszor ( szokásos puszi mellett) hogy megsimogatta a vállamat
- arról kérdezget folyamatosan, hogy mi van a fiúkkal
- kérdezte már azt is, voltam-e már szerelmes, hogy most szerelmes vagyok-e, és hogy kibe. Persze nem mondtam el semmit. Csak annyit, hogy voltam már szerelmes.
- Megkérdezte, hogy tetszem-e neki, mire én semleges választ adtam. Meg is sértôdött.
- puszilgat
- amikor kicsit beivott, már a derekamnál fogva átkarolt, csak úgy, semmi elôzmény nélkül, és a nyakamat simogatta
- párszor észrevettem, hogy néz. Amikor összenéztünk, elkapta a fejét.
Ezek mellett viszont van pár arra utaló dolog, hogy csak barátként kezel:
- folyton mesél a barátnôjérôl. Mármint csak megemlíti. Ilyenkor tudomásul veszem, persze nagyon rosszul esik, de nem mutatom ki. ( Mintha barátként mesélne az életérôl...)
A barátnôjével elég gyerekes a kapcsolatuk szerintem. Még egymás kezét sem fogják meg, amikor az utcán mennek! Úgy viselkednek egymással, mint két nagyon jó haver. Osztálytársak. A csaj 17, a fiú 18 éves. Én 15.
Múltkor összevesztünk. Megkérdezte, mi van a pasikkal. Erre azt mondtam hogy vannak. ( Végül is... szerelmes vagyok. Igen. És elég sok fiút pattintottam le MIATTA. )
Ô: húú, neked? sok? azta. te kis szexkazán.
( WTF???)
én: igen, itt állnak sorban a ház elôtt. ;)
Ô: megyek én is, de én puskával
én: mazohista azért nem vagyok, már ami a puskát illeti
( direkt voltam félreérthetô... nem akartam beégni. )
Ô:a fiúknak vinném. nem szeretek sorba állni
én: ja, nem tudtam, hogy te is sorban állsz
Ô: soron kívül fogadnál?:D
én: én azt hittem, foglalt vagy
Ô: az vagyok
én: én is. ( Ezt azért írtam, mert nem lehetett máshogy jól kijönni a helyzetbôl. Nem akartam hazudni, de értheti, ahogy akarja: foglalt vagyok, mert szeretem ôt...)
Ô: és ki a szerencsés? :))) (nem is tudtam)
én: nem tudtam, hogy érdekel
Ô: érdekel, de tényleg!! ki az? héló
én: nem hiszem, hogy ismernéd
Ô: mégis, a nevét tudni akarom!
én: és ha tudod a nevét, annak van jelentôsége? nem a sulinkba jár.
Ô:Sári
eltávolodtunk egymástól
én tök jó barátomnak tarotttalak sokáig
de mostanában tojsz a fejemre, imigyen én is ezt fogom tenni
én: én pont fordítva érzem ezt!
bár nem értem, ha letojnálak, most nem chatelnék veled
---------------------VÉGE------------------------
Erre ô megsértôdött, nem írt vissza. Nem is tojok a fejére! Csak mióta nincsenek próbák, elôadások, nem találkozunk személyesen. Elhívhatna beszélgetni! Mit ahogy azt egyszer meg is tette, csak végül nem mondta, hogy hol mikor a suli után. Ez az egész érvrendszer baromság!
Másnap a suliban megláttam, és azonnal elöntött a forróság. Rámosolyogtam, hogy lássa, én nem haragszom, és kétszer is rámpillantott, de utána beszélgetett tovább, nem nézett rám, mintha ott sem lennék. Iszonyatosan rosszul esett, jó sokat bôgtem is miatta. Akkor jött ki rajtam minden.
Mindez a történet szeptember óta tart. Tudom, hogy kell ôt kezelnem, mikor berág; úgy is jönni fog, és beszélgetni kezd. De most itt a nyár... El kellene felejtenem, ezt már az elsô pillanatkor, amikor megtudtam, hogy barátnôje van, tudom, de nem megy... Volt, hogy hirtelen nem foglalkozott velem, de aztán újra jött, és poénkodott velem. CSAK VELEM a lányok közül az egész színjátszóban.
Teljesen elvesztem. Végleg. Túl sokat szenvedek miatta... Mit tudnék még tenni?
válasza: válasza:A csávesz egy gyáva nyúl. Lehet, hogy nem jó a meglátásom, de, ha így viselkedik a barátnőjével, hogy másokkal flörtöl, akkor az is lehet, hogy majd veled is így fog viselkedni.
A barátnőjét sem értem (vagyis megértem őt is, mert én is hasonló helyzetben voltam), hogy miért nem szakít vele, ha úgy látja, hogy nem lángol közöttük a szerelem és nem igazán szeretik egymást?
Hagyd a fenébe, ne bonyolódj bele még jobban. A másik pedig,h. ne hagyd, h. ez a srác játsszon veled. Te ennél jobbat érdemelsz. Tudom, hogy könnyű mondani, mint megtenni, de hát azért írtad ki a kérdésedet, hogy tanácsokat, tippeket kapj. :)
Nem mondhatom meg neki. Ezt az egyet tudom. Kihasználná a helyzetét. Anyukám szerint csak ezt akarja. Kiugrasztani a nyulat a bokorból. És mivel nem vagyok könnyen kapható lány, érdekesnek bizonyulok. Csak egy trófea: na, ez a lány is belémesett.
A barátnôje szerintem nem tud ilyen dolgokról... Viszont száz százalék, hogy nincs szerelem közöttük.
Bár lehet, hogy tényleg csak barátként kezel.
Nagyon nehéz, nem tudom elfelejteni. Nyolc hónapja tervezgetem... :( Nagyon mélyek az érzéseim. Attól függetlenül, hogy viszonozva vannak-e.
válasza: válasza:Tudod, kérdező, hogy mit kellene tenned, csak egyszerűen annyira szerelmes vagy, hogy elborít a rózsaszín köd. Hidd el, hogy nem érdemes egy ilyen palira várni, de még csak gondolni sem.
Ha a fiú normálisan viselkedne, akkor már rég nem lenne a barátnőjével. Így meg abszolút nem szabad komolyan venni, sem az érzéseit.
Ôszintén szólva tényleg tudom, hogy ez kellene tennem. Féltem ezektôl a válaszoktól, de egyszer el kellett jönnie ennek a pillanatnak is.
Nem tudom, ô mit érezhet, de abba is belegondoltam, miért nem szakítanak a barátnôjével. A büszkesége miatt.
A fenébe is. Nem veszi fel a telefonját. Küldtem neki egy hangpostát. Nem emlékszem, mit mondtam csak jött ami eszembe jutott. A végére ennyit mondtam: Remélem mások érzéseit jobban tiszteled, mint az enyéimet. Ez volt az utolsó.
Sejtelmes mondat. Legalább is remélem. Majd meghallgatja, és elgondolkozik. De bármi lesz is, nem dôlök be neki. Sem a nevetô szemeinek, sem az érintésének, sem annak, amilyen játékosan mondja ki a nevem. A pillantásának sem. Végeztem. Aaaaahj, már fáj az egész.
KÖSZÖNÖM SZÉPEN A VÁLASZOKAT! MINDENKI KAPOTT EGY ZÖLD KEZET ÉRTÉKELÉSKÉPPEN.
válasza: válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!