Mit tegyek ha ekkora a korkülönbség? Hogy felejtsem el őt?

16. Nem hiszem hogy kapuzárási pánik lenne ez. Nem félek az öregedéstől, és mondhatom hogy én már éltem. Megtapasztaltam és megéltem azt amit szerettem volna. Önmagammal harmóniában vagyok, és ez a legfontosabb. A lányt régóta ismerem. Egy erős bizalmi kapcsolat alakult ki köztünk annak idején. Vannak titkai amit csak velem osztott meg, az én vállamon sírt stb. Ő jobban kijött az idősebbekkel mint a kortársaival.

Nyilván szégyellem magam amiért ilyen érzelmeket vált ki belőlem Ő. Nem is értem hogy szerethettem belé, mert én nem ilyen voltam. Mindig is a saját korombeli nők érdekeltek. Ő egy villámcsapás volt az életemben aki mindent megváltoztatott. Álmatlan éjszakáim vannak, munkahelyemen nem tudok figyelni, mert csak Ő jár a fejemben. Folyton abba gondolok bele, hogy bárcsak 40 éves lenne, mert akkor mellettem lehetne, kimutathatnám mennyire szeretem. Titokban mindig azt képzelem el, hogy milyen csodás lenne a menyasszonyomként. Tudom ez sosem fog eljönni, és majd más lesz az életében. Viszont ezek a gondolatok boldogsággal töltenek el. Egy pár napja megszakítottam vele a kapcsolatot. Azóta nem tudom mi lett vele, de szerintem így a legjobb

18. Egy biztos. Ilyet még nem éreztem senki iránt. Pontosan tudom hogy nem rajong értem. Magányos vagyok ez igaz, de sikertelennek csak 10%ban mondanám magam. Azt a 10% is neki tulajdonítom. Amióta ignorálom azóta persze már keresett. Állítólag nagyon sírt és nem értette hogy miért teszem ezt. Nehéz őt nem keresni, bele is betegszem az érzésbe, de csak az ő érdekeit tartom szem előtt.

Amúgy őt elhagyta az apja és valószínűleg azért viszonyul így hozzám