Hogyan dolgoznád fel,ha azért kellettél mert más nem volt?

Ezt leginkább sehogy, amint megtudnám, véget vetnék a kapcsolatnak. Így nem kell pár, ha csak kényszerből van velem.

Ahogy az első válaszoló mondja, ez ritka sértő dolog. Már csak ezért sem értem, miért javasolják azt általánosságban mindenkinek, aki régóta párt keres, hogy adja lejjebb az igényeit. Én nem akarnék soha valaki "b" terve lenni, mert nem jött össze más.

Nehezen. Biztos hosszú ideig megviselne, mindaddig, amíg nem találnék egy olyan párt aki visszaadja az önbizalmam. Hozzáteszem: Benne is kételkednék bizonyára egy jó ideig.

Csak kérdezem: ezt előre, vagy a kapcsolat elején nem lehet megtudni?Nem voltam még ilyen helyzetben, legalábbis nem derült rá fény,hogy lettem volna..De úgy gondolom,hogy csak észrevenném ha nem az őszinte szerelem/kedvelés vezérelné a másik felet.Viszont ha már ez nem annyira egyértelmű teljesen más a helyzet. Ismerkedett, mást képzelt el, megismerkedtünk, mégis bejöttem neki.

6 évvel ezelőtt volt ilyenre példa az életemben. A mai napig nem tudtam feldolgozni, hogy csak ugródeszka/átmeneti állapot voltam.

Nagyon bizalmatlan vagyok azóta a férfiak felé.

Ilyen sajnos van.

Nekem csak az cseszi fel az agyam ilyenkor, hogy mennyi felesleges időm elment rá.

Nyilván szarul esne mindenkinek, de ezt jó esetben sosem fogod megtudni.

Férfi oldalról azt tudom mondani, hogy aki nem nem valami helyes csávó, annak szinte alig vannak lehetőségei.

Több barátom, ismerősöm az első csajjal összejött aki megállt neki, mert nem kellett amúgy senkinek, és ennyi volt a love story.

Persze külső szemlélő ezt nem látja, csak hogy együtt vannak 5-10-15 éve, házasok és van gyerek.

Válogatni itt csak annak lehet, aki jól néz ki és sorban jönnek neki a lehetőségek, különben könnyen egyedül találhatja magát az ember 30 felett is.

Tudom hogy le leszek ezért pontozva, de ez a valóság.

Ezzel nem cáfoltad meg amit írtam.

Átlag alatti nő vagy, van barátod 5 éve, jól kijöttök.

És?