Előny vagy hátrány, ha valaki a párkapcsolatainál félre tudja tenni az érzelmeit és teljesen racionálisan tud dönteni, ha kell?

Szerintem jó dolog. Ha racionálisan nézzük nekem is meg kellene szakítanom a kapcsolatot az exemmel. Jelenleg összejárunk, sokszor olyan mintha együtt lennénk. De nem akar kapcsolatot mert még mindig az utolsó toxikus kapcsolatát szenvedi (ezért is szakítottunk).

De én meg szeretem, ő is tudja.

Viszont ő sokszor nem tudja mit akar, egyszer érzem hogy nagyon is szeret velem lenni, akarja komolyan. Aztán kattan valami és maradjunk csak szexnél. És ez váltakozik.

Szóval ja, szar dolog hogy tudod hogy ezzel csak ártasz magadnak de az érzéseid vezetnek.

F

Egyértelműen előny.

Mondjuk, hogy nagy a szerelem, de egy kulcskérdésben teljesen összeegyeztethetetlen a két fél hozzáállása - pl egyik akar gyereket a másik nem. Ilyenkor hasznos a hideg fej, hogy az ember meg tudja tenni a fájó, de hosszú távon elkerülhetetlen lépéseket.

Vagy ott van az ellenkezője, amikor egy párkapcsolat minden fontos dologban a helyén van, de állandó konfliktust generálnak apró hülyeségek. Ilyenkor is jól jön a higgadt objektivitás, ami segít felismerni, hogy az csak egy zokni a sarokban.

Aki mindig érzelmi döntéseket hoz annak ritkán működik jól az élete.

A felnőtté érés része, hogy megtanultunk tudatosan létezni.

"racionális dolgokon eltérő vélemények vannak de az érzelmek összetartják a kapcsolatot és áthidalják ezeket"

No ezt én nehezebben tudom elképzelni. Olyat igen, hogy az érzelmi kötődés rákényszerít, hogy a racionális(nak hitt) meggyőződéseimet felülvizsgáljam, de a felülvizsgálathoz is kell a racionalitás.

Tudomisén, gazdag-szegény párosítás. Teljesen irracionális felállás, de nagy a szerelem, és gondolnánk, ez áthidalja. Egy ideig talán: amíg nem jönnek a szürke hétköznapok. Ahhoz, hogy egy ilyen kapcsolat működőképes legyen, rengeteg tudatos megállapodás kell.

Ehhez a munkához objektív, racionális megközelítés szükséges. Az érzelmek szerepe az, hogy a két emberben meg legyen az akarat, hogy elvégezzék a munkát.

Szerintem esettől függ. Van, amikor sztem kifejezetten előny, ha nem akar magának vki gondot hosszú távon. Ilyen az, hogy nem vesz fel hitelt a párjával közösen, ha neki nincs rá szüksége és csak kára származhat belőle később. Vagy 2 minimálbérre nem vállalnak 3 gyereket.

Van, amikor oké, van egy szerinte logikus döntés / hozzáállás dolgokhoz, de nem árt, ha az érzelmi részét is latba veszi. Ezek főleg apróbb dolgok, amiknek azért nem lehet olyan durva vagy jelentőségteljes következménye. Pl. lakásvételnél van 2 szóba jöhető lakás, hasonló minőség, az egyik mondjuk 10-20 percre több utazás mindkettejük munkahelyétől, de van erkélye, ami a párja gyerekkori álma. Hogy akkor nem feltétlenül hátrány, ha azt mondja, oké, logikusabb lenne bizonyos okokból az erkély nélküli ház, de ha ennyire fontos a páromnak...

Vagy hogy nem erőltetünk rá a gyerekre egy olyan fakultációt, amivel igaz, hogy baromi sok pénzt lehet keresni a jövőben, de ha nem érdekli, akkor kész szenvedés lesz.