Összejönnél olyan nővel/férfival aki csalta párját? Függ hogy miért csalta meg?

Én úgy vagyok vele, hogy a megcsalás vagy bennem vagy, vagy nincs.

Bár lehet, hogy a világon mindenki más rajtam kívül máshogy működik, de belőlem a megcsalást nem tudja semmi kiváltani, mert nem vagyok olyan, aki megcsalja a párját. Ha rosszul bánik velem, elhagyom, összeszedem magam, aztán keresek kapcsolatot.

A megcsalás rólam szól, és nekem kell vele élnem, nekem kell elszámolnom vele magamnak. Utána ha egyedül maradok a gondolataimmal, akkor úgy kell magamra gondolnom, hogy én olyan ember vagyok, aki megcsal másokat. Nekem ez nem menne.

Nagyon furcsa feltevéseitek vannak. Nem jó a felfogás alapból. Mese: a férfi bántalmazó. A nő fél a pasitól. Vannak pillanatok amikor látott, hallott, olvasott a pasijáról dolgokat. Sejtések lettek a megcsalásról. Haverokkal buliban illiminált állapotban ķönnyen elcsábítható válik a nő. Soha nem derülnek ki a kisebb bakik amik ilyenkor történnek, főleg, hogy a túlzásba vitt dolgok miatt esély sem lenne rá. Ez a férfiakra is ugyan úgy lehet jellemző ráadásul. A bántalmazás miatt meg baromi nagy bátorságot kell meríteni ahoz, hogy megtalálja azt a pillanatot ahol azt mondja, hogy véglegesen szerbusz.

Ezek miatt az események miatt tanulja meg a nő legalábbis, hogy mire képes vagy épp nem képes.

Ismerek olyat aki pont így szenvedett, de a kilengeseknél csókolozáson kívül mást nem tett vagyis, de de azok is befejezetlen ügyek lettek csak. Tehát képtelen volt végig vinni az akciós részt. Csalt is meg nem is. A bántóféltől meg lefarolt akkor amikor végre eljött a pillanat, hogy nem nyúl hozzá és egyszerűen vége.

Nem sok olyan ember van aki soha nem csalt. Akár tini korában akár később. Rengeteg kapcsolat végződik úgy, hogy a pár egyik tagja mást talál, vagyis megcsal amiből aztán komolyra fordul a dolog6az új valakivel. Főleg fiatalon amíg nem olyan erős a kötődés de attól még kapcsolat.

Engem ez nem érdekel, a mostani párom is csalta az első férjét. Nem szép dolog de nem igazán jól működő kapcsolatokban eléggé gyakori jelenség. Aztán ha valaki megtalálja az igazat ahhoz hű tud maradni.

Csúnya vagy nem csúnya de tapasztalatom alapján több megcsalás van mint legtöbben hiszik.

Ez a veri a pasi ezert megcsalja abszolut nem életszerű. Ugyanis ha lebukik, az akár végzetes is lehet számára. Sokkal jobban fél az attól.

A hűség valoban lehet döntés kérdése, annak akiben benne van a csalfaság, de meg akar változni. Csak ekkor neki is oda kell figyelnie, hogy ne kerüljön senkivel olyan közelségbe, akár fizikai, akár érzelmi, lelki, ami megdöntheti az elhatározását.

A vér nem válik vízzé. Aki akar megpróbálhat tenni ellene, de nem biztos hogy sikerül neki. Mert a hajlam ott van benne, akarhogy elnyomja, és ha olyan hekyzetbe, vagy olyan kapcsolatba kerül vakakivek, akkor kitör belőle

Igen.

Mivel az emberek többsége pont ezért szakít....

Kb. minden 3. ember egyedül maradna ha azért nem kellene senkinek mert megcsalta az előzőt...

Nem jönnék össze olyannal! És nem érdekel hogy milyen indok áll mögötte, egy gerinces férfi(esetemben) odaáll a másik elé, hogy ez nem megy, vége. Nem pedig sunyiban csalja a másikat. Az én szememben az ilyen alkalmatlan kapcsolatra, emberileg zéró. Az egyik korábbi válaszadónak pedig üzenném, hogy nekem volt olyan ismerkedésem, ahol a srác maga vallotta be, hogy igen, ő már csalta meg a párját. Tehát felmerülnek ilyen dolgok is.

Szóval számomra nincs mentség, és eléggé gyomorforgató, hogy itt sokan mennyire evidensnek veszik a hűtlenséget.