Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Szerelem » Aki tragikus hirtelenséggel...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Aki tragikus hirtelenséggel veszítette el a szerelmét, az évek múlásával tud új párkapcsolatot létesíteni vagy soha többé? Ha tud párkapcsolatot létesíteni, hogy éli azt meg a nagy szerelme elveszítése után?

Figyelt kérdés

A férjem volt a szerelmem, akit lassan 2 éve hirtelen veszítettem el.

Rettenetesen megrázott a halála, csak a spirituális témájú könyvek elolvasása nyújt némi vigaszt, hogy már többé soha nem látom, nem szerethetem, csak gondolatban lehet velem.


Mondogatják nekem, ideje lenne találnom új párt, de erre képtelen vagyok. Hiába majdnem két év telt el, szerintem akár 100 év is eltelhet, nem tudok új párkapcsolatot létesíteni és tulajdonképpen NEM IS AKAROK. A temetőbe a sírjához kb. egy évig képtelen voltam kimenni a lelki fájdalom miatt, most már ez sikerül: beszélgetni szoktam vele és imádkozni is a férjem sírjánál.

Tudom, hogy 2 év nem sok idő, de akárhány év is eltelik, ami engem illet, én soha nem tudom őt "megcsalni" egy új párkapcsolat által, mert csak őt szeretem.


jún. 28. 12:17
1 2
 1/11 anonim ***** válasza:
88%

Nekem egy távoli ismerősömnek halt meg a férje. Neki egy év után lett új kapcsolata.


Viszont ha úgy érzed, hogy belebetegedsz a gyászba, akkor keress egy gyászfeldolgozással foglalkozó pszichológust.

jún. 28. 12:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/11 anonim ***** válasza:
100%
Fogadd őszinte részvétem! Mennyi időt éltetek együtt? Nem kell ezt erőltetni, mások miatt főleg. Én anyámat kb. 3 évig gyászoltam, kb annyi idő kellett a feldolgozáshoz.
jún. 28. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/11 A kérdező kommentje:

Köszönöm a részvétnyilvánítást.

7 évig éltünk együtt; szerettük egymást, ő is engem, részemről a megismerkedésünk szerelem első látásra volt. Nem is voltunk már annyira fiatalok; én 44 éves, ő 46.

Ezelőtt is randiztam, voltak párkapcsolataim, de ezeket összehasonlítani sem lehet a házasságommal, a férjemmel.

Gyakran vele álmodok, nincs olyan nap, hogy ne gondolnék rá, szinte egész nap. Ő (volt) az életem része és nélküle úgy érzem, az életem tönkrement :-(

Voltak azóta férfiak, akik próbáltak közeledni, de egyikre sem vagyok kíváncsi, ill. mondtam nekik, nem érdekel párkapcsolat. Azt nem mondtam, nem akartam megbántani, aki próbálkozott nálam, hogy a férjemhez nincs hasonló, ő volt számomra a Tökéletes. Most már csak a fotóit nézve gondolok arra, hogy milyen jó lehetne megcsókolni, hozzá bújni, mint még amikor élt.

jún. 28. 12:35
 4/11 anonim ***** válasza:
100%

Először is fogadd részvétemet, bele se merek gondolni, hogy ez számodra mekkora tragédia lehetett. Kitartást a továbbiakban is!


Másodszor is ez mindenkinél más. Valaki sose keres magának új párt, valakinek egy új kapcsolat segít feldolgozni a gyászát. Ne hallgass másokra, ez a te életed, azt csináld, amit te szeretnél. Ha kitartasz a párod mellett, semmi probléma ezzel, de én mégis azt tanácsolom, hogy legyél nyitott. Nyilván nem ismertem a férjedet, de ha annyira szeretett téged, mint te őt, akkor azt szeretné, hogy boldog legyél. Nem gondolná megcsalásnak, ha megismerkednél valakinek. Ápold az emlékét, de legyél nyitott is, ki tudja, hogy mit (vagy kit) hoz a jövő.

jún. 28. 12:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/11 A kérdező kommentje:
4/ hozzászólónak is köszönöm a részvétnyilvánítást és a biztatást.
jún. 28. 13:01
 6/11 Grizesteszta ***** válasza:
100%

#3: Részvétem! Szerintem célszerű lenne egy pszichológussal végigbeszélned a dolgokat, nem azzal a céllal, hogy újra 'készen állj' egy párkapcsolatra, hanem hogy segítsen 'jól lenned' a bőrödben. Nekem az elvárt férjem halt meg hirtelen és - annak ellenére, hogy már érzelmileg nem kötődtem hozzá- megviselt. Most, cirka 30 évvel később már pontosan tudom, hogy akkor nekem sem ártott volna egy szakember a feldolgozáshoz.

Az pedig, hogy lesz-e és mikor lesz újra kapcsolatod: kizárólag a te ügyed és nem kell ennek tudatosnak lennie. Azt tedd, amitől jól érzed magad!

jún. 28. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/11 anonim ***** válasza:
47%

Kedves Kérdező! Őszinte részvétem, teljesen átérzem! Nekem 6,5 éve halt meg a párom. 44 voltam mikor megismerkedtünk, szűk 4 évet adott nekünk a sors.

Iszonyúan vergődtem én is, 2 év után tudtam kicsit beszélgetni ismerősökkel, bezárkóztam.

Mivel fizikailag is belebetegedtem, szó szerint megerőszakoltam magam, hogy regisztráltam egy olyan társkeresőre, ahol esélyt adtam annak, hogy 1-2x esetleg találkozzam vkivel mozi/színház/kirándulas erejéig....

1 napon belül talált rám - a mostmár Párom! Nagyon hirtelen és váratlanul jött - hiszem, hogy ő küldte nekem fentről, mert tudom, hogy nem akart volna így látni. Tudta, kit kell küldenie... aki vigyáz rám, mindenben támogat...és tisztel, szeret. Nagyon boldog vagyok!

Érdekes még az is, hogy amikor nagyon magamba zuhantam, többször álmodtam olyat, hogy vhol vagyunk és próbál "elzavarni", hogy hagyjam békén...ez egy jelzés volt, hogy éljem az életemet...

jún. 28. 13:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/11 anonim ***** válasza:

Őszinte együttérzésem.


Ahogy írták, ez mindenkinél más. Ismerek olyat, aki a férje halála után két-három hónappal már párkapcsolatban volt és szerette a férjét, több közös gyerekük volt, nem érdekkapcsolat volt, úgy tudom.

Meg olyat is ismerek, akinek sosem lett más, és már idős.

Ha kell, menj el gyászfeldolgozásra. De ne hagyd, hogy a környezeted bármit is erőltessen. Ha nem akarsz ismerkedni, akkor nem kell ismerkedned. Ostoba dolog ez, hogy "kell" pár. Nem kell. Emberek jó része él pár nélkül.

Ha párom hirtelen meghalna, szerintem én sem tudnék párt keresni. Egyszerűen nincs olyan, aki olyan lenne, mint ő.

jún. 28. 13:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/11 anonim ***** válasza:
Kedves kérdező! Tudom, min mész keresztül, én 11 év után vesztettem el az élettársam, ennek már 3 éve. Nekem az ad erőt a túléléshez, hogy van egy kislányunk, aki most 8 éves. Nekem is hiányzik, hogy már nincs köztünk, de az igazi feldolgozáson már túl vagyok, elfogadtam a helyzetet. Párkapcsolatra viszont nekem azért nincs esélyem, mert testi fogyatékossággal élek, ez túl nagy "csomag" már, hogy elfogadjon egy férfi társnak, úgyhogy én nem társkeresőzöm, fölösleges volna. Rossz a társtalanság, szeretetlenség, de sajnos ezt dobta a gép. Persze itt a lányom, szeret, de egy társ az más ugyebár. Hogy este nincs kihez szólni, hozzábújni, stb. Kicsit rossz, hogy mindenhova csak ketten megyünk. Csak akkor vágj bele a társkeresésbe, ha tényleg lezártad a múltat, a továbblépés nem egyenlő a felejtéssel. Ne legyen lelkiismeret furdalásod, ha jön valaki, akinél úgy érzed, mégis közel tudnád engedni magadhoz és akár be is engednéd az életedbe. Minden jót!
jún. 28. 14:38
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/11 A kérdező kommentje:
Köszönöm a vigasztalásokat és a részvétnyilvánításokat.
jún. 28. 15:35
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!