A szerelem valóban vak? Mondanátok konkrét eseteket?

#5 fájni fáj, de ezért írtam, hogy ez tudatosság kérdése. Engem sose érdekelt, mennyire fáj, eltelik 1-2 hét és már nem is értem, mit ettem a csávón. Aki gyenge jellem, az a büdös életben nem tud kilépni rossz kapcsolatból vagy szerelemből, erős jellemeknek könnyen megy.

Barátnőmet folyamatosan csalta a kifejezetten jól kinéző pasija. Elmondtam Neki,nem hitte,irigy vagyok jelszóval (tizenéves barátság) megszakította velem a kapcsolatot,mert persze a srác tagadott.Férjhez ment Hozzá. Persze megcsalta. Nem egyszer,sorozatosan. Elváltak. A barátnőm megkeresett,ne haragudjak,igazam volt. A barátság viszont már veszett...

Amikor valakinek megtetszik a másik fél, akkor minden szép és jó, nem feltétlen veszi észre a hibáit a másiknak, az első negatív jeleket, amik óvatosságra intenék az egyedeket. Ezért (is) vak a szerelem.

2-es, te még nem voltál szerelmes. Mert az, ha beköszön, csődöt mond minden tudatosság, meg realitásérzet.

Igen, vak. Mert racionálisan átlátod, hogy nagyon nem kéne belekavarni mások életébe, mégis minden porcikáddal kívánod őt, a testét, a lelkét. Ha belekavarsz, az a baj, ha nem, akkor meg az, és magadban szenvedsz, iszonyatosan fáj a szeretett fél hiánya. Talán ebbe a fájdalomba bolondulnak bele sokan, és csinálnak hülyeséget.

#12 Nem biztos, hogy szerencsés attól, hogy ne volt soha szerelmes. A pofára esések kellenek mindenkinek, fejlődik a személyiségünk közben. Azt mondják, a szépségért szenvedni kell. Szerintem a bölcsességért is. Tudod majd értékelni a jót, ha találkozol vele.