Azt hiszem beleszerettem a fogászomba. Mit tanácsoltok?

Részleteket nem írnék, lényeg annyi hogy nemrégiben voltam fogászati magánrendelésen egy nagyjából korombeli fiatal fővárosi doktornőnél (2-3 évvel ha lehet idősebb), és teljesen levett a lábamról. Hihetetlen kedves, közvetlen, törődő volt velem, persze erre lehet azzal jönni hogy hát ez a dolga, munkáját végzi stb., de voltam már máskor, máshol is fogászaton és hát ég és föld. Nem is csak a munkája (az is kifogástalan), de az az odafigyelés, kedvesség, közvetlenség amit végig tanúsított irántam nagyon jó érzés volt. Azóta olyan fura érzésem van vele kapcsolatban, nem tudom ezt hogy fejezzem ki jól, de talán ez az a "kémia". Ha jól vettem ki nincs senkije, bár nyilván tévedhetek hisz nyilván nem kérdeztem rá telibe.

Nos, nem tudom mitévő legyek, egyfelől tudom hogy nem etikus páciensnek orvossal kikezdeni, meg talán nem is szabad(?), emellett én nagy reményt már nem fűzök senkihez és semmihez, épp elégszer koppantam. Viszont mindig ott van bennem a "mi lett volna ha" érzés.

Nem tudom, ti mit tennétek a helyemben?