Létezik olyan hogy egy nő rövidebb időre mindig összejön valakivel de közben végig egy valakire vágyik aki valamilyen okból kifolyólag nem lehet az övé?

Nem hinném

Én is így voltam. Évekig küzdöttem érte, mindig visszautasított, majd amikor lett más párom akkor már küzdött. Nyilván mindvégig őt szerettem de nem mert lépni. Úgyhogy van ilyen, és nálam akkoriban inkább a felejtés volt a cél.

Nyilván van ilyen. Férfiban is.

Természetesen van mindkettő nemben ilyen típus.

Hajaj. Bizony, hogy van ilyen, nem is kevés.

Azért nem próbálom meg, mert nem kellek neki. De akkor mit csináljak? Legyek örökké, egész életemben, minden átkozott nap csak egyedül? Hát emiatt megyek bele rövidebb "pótlék"kapcsolatokba. Azaz csak mentem, múlt idő, mostanra képtelenné váltam rá. Marad a magány. Igen, tudjuk, ott van a család meg a barátok, a könyökömön jön már ki ez az okosság is, hiszen rohadtul nem ugyanaz...