Ez szerelem ? Miért vagyok ilyen?

Több kérdésre is keresem a választ, már pszichológust is felakarok keresni.

30 éves férfi vagyok. Van egy párkapcsolatom amely 4 éve tart. Körülbelül egy éve megismertem egy lányt a főiskolán akivel sokat beszélgettünk. Én teljesen azt érzem szerelmes vagyok de most elbizonytalanodtam.

A lánnyal minden nap beszéltünk, neki is van párja. Csak barátok voltunk azonban én azt gondoltam ( ez fontos ) hogy érzek iránta. Utólag az egy év alatt rakellett jönnöm hogy ez egyoldalú volt. Sokszor mondtam neki, hogy kezdjünk új életet és ő nem akart. Sokszor volt olyan, hogy lekezelő volt, durván bántott de én azt éreztem szerelmes vagyok. Miután én a párommal összevesztem és elkoltoztem amiről ő is tudott akkor kicsit közelebb kerültünk egymáshoz érzelmileg. És itt jönnek a kérdéseim.

Amikor a párommal voltam/ vagyok nagyon azt érzem hogy mennék a másikhoz. Folyamatosan. Megveszek érte, szinte széttép. Ezért nem érzem jól magam a kapcsolatban.

Mikor elköltöztem akkor pedig alig írtam neki, inkább magammal voltam elfoglalva, nem igazán érdekelt a dolog.

A lényeg, hogy visszaköltöztem és ezután a masik lány mindennek elhordott. Hogy én csak egy kitartott kisfiú vagyok és csak hülyét csinálok belőle, hogy nem is igaziak érzéseim felé. Hónapokig nem szóltunk egymáshoz pedig mindennap láttuk egymást .

Egy idő után elkezdett fura mód nyitni felém. Megint ugyanoda lyukadtunk ki, én itthon ő a párjával és csak ő járt a fejemben. Aztán egyik napról a másikra benyögte, hogy hát ő szerelmes belém és velem akar lenni, ezért szakít otthon.

Én gyakorlatilag azért hogy a szavahihetőségem ne sérüljön áment mondtam. Kb 1 hétig azonban belül azt éreztem, hogy nem okés ez. Többek között az egy év alatt történtek miatt és hirtelen a párom fontosabbnak tűnt. Teljesen kifordultam. Hazajöttem és úgy viselkedtem mint soha. Ölelgetni kezdtem és féltem, hogy csak azért kell elmennem, hogy ne tunjek megint hiteltelennek.

A lényeg, hogy nekem az egész furcsa volt és ezt elmondtam a lánynak. Ő erre annyit mondott, hogy valójában továbbra is ugyanaz a véleménye, hogy nem akar tőlem semmit. Nem érdeklem és sose érdekeltem. Az egy év alatt se tartott férfinak sose, stbstb. A lábát belém törölte. Én pedig álltam lefagyva.

Nem tudom, hogy azért mondta e , mert megint ,, faképnél " hagytam mint ahogy ő engem éveken át de azt mondta, csak játszott velem miután ,, kibékültünk " és legszivesebben tovább csinálta volna, csak azért, hogy nekem fájjon.

Én pedig ismét csavarodtam egyet és ezek után sem tud más eszembe jutni csak ő.

A leirtak alapján a parkapcsolatom is kuka, ezzel a lánnyal a kapcsolatom is kuka. Amikor elkoltoztem akkor a párom nem hiányzott, de szeretem őt, mint embert és mint társat is. Valamiért még is a másikra vágyom. Amikor pedig itt van a ,, lehetőség " ( ami utólag kiderult nem igaz ) akkor pedig gyomor ideg, hogy lépni kell..

Mi ez az egész??