Akik szerencsések a szerelemben, mit gondoltok azokról, akik nem?

Én pont ezt gondolom: hogy ők nem szerencsések. Ennyi. Én a magam részéről mázlista vagyok, fiatalon találtam meg azt, akivel megállapodtam és akivel úgy érzem, le tudom élni az életem (már megvolt az esküvő, van 2 gyerek, rakás hitel, stb, szóval leraktam a voksom :D ), de ez ennyi, ez szerencse kérdése volt. Másoknak nem biztos, hogy van ilyen szerencséje.

És igen, az, hogy a kapcsolat maga milyen, az persze függ a belefektetett munkától és energiától is, de azért ha alapvetően jó volt a párválasztás, akkor azért nem nevezném nagyon melósnak a kapcsolatot működtetni. Közel 10 éve vagyunk együtt a férjemmel, viszonylag kis energiabefektetéssel (ami leginkább őszinte kommunikáció és a bébiszitter beszervezéséből áll) ugyanazt a színvonalat tudjuk fenntartani most, mint ami a kapcsolatunk legelején volt jellemző.

De cserébe én a karrieremben nem vagyok túlzottan sikeres (munkahelyem van, de hát kb ennyi, bemegyek, dolgozok, hazajövök, kész, nem egy hivatás, nem élvezem, nem teljesedek ki benne, csak egy munkahely), hobbim vagy úgy bármi életcélom nincs, elképzelésem sincs, hogy esetleg mi lehetne, ha nem a gyerekek (márpedig az elég hamar kifutó életcél, viszonylag gyorsan felnőnek és aztán csak pisloghatok negyvenpár évesen, hogy már nincs rám szükségük). Gyanítom aki a szerelemben kevésbé sikeres, annak van más pozitívum az életében, amivel ezt ellensúlyozhatja. Mindenkinek az hiányzik, ami nincs, és nehéz azt értékelni, ami van, mert nem tudja az ember, milyen lenne nélküle.

Szerintem tök értelmetlen a kérdés, mert a szerencse az jön-megy egyfolytában. Nem úgy működik, hogy valaki folyamatosan szerencsés vagy szerencsétlen egész életében, hanem vannak jobb meg rosszabb szakaszai.

Lehet valaki gimiben vagy egyetemen megtalálta a nagy szerelmét és rögtön ásó-kapa-nagyharang, amitől szerencsésnek tűnik, csak aztán majd harminc évesen elválnak, vagy valamelyikük félrelép, és mindjárt kevésbé tűnik szerencsésnek. Vagy csak simán halálra unják egymást. De persze a rossz dolgokat nem teregetik ki a nagyvilágnak, így kívülállóként úgy tűnik, minden szuper náluk.

4-es.

Ezt a saját példámmal meg tudom cáfolni egy az egyben.

Sajnos nem így van, hogy jön megy a szerencse. Ha így lenne, akkor aki kevésbé szerencsés is, néha azért lenne szerencséje a kapcsolatok terén is.

De ez nagyon nincs így, soha nem volt szerencsém benne :/

De másban sem volt igazán szerencsém, mindenért vért izzadtam, amim eddig van, míg másokat a párja/szülei/rokonok betették mindenféle munkahelyre, pénzt adnak nekik stb.

A kérdésre is válaszolva, nagyon nagyon nagyon nagy szerencse kell hozzá, jókor kell lenni jó helyen igazából.

Mintha egy lottóötöst nyertél volna meg, kb. ilyenek az esélyek.

Egyik haverom is hasonlóan volt mint én, soha nem volt szerencséje a kapcsolatokban, aztán Tinderen összematcheltek egy nővel, és azóta is együtt vannak, boldogok, össze is házasodtak már. A mázlista feje.

De egyik vidéki ismerős is hasonlóan járt még fiatalkorában, mi is a tagjai voltunk a közösségnek, szóval ismerjük a sztorit végig.

Volt egy online csapatunk fiatalon, volt egy lány is köztünk, aki gyönyörű, szolid csaj volt már akkor is. A srácnak azért volt szerencséje, mert ő lakott a csajhoz nagyon közel, és így összejöttek végül, és azóta is együtt vannak. Ha egy másik srác lakott volna közelebb hozzá, lehet mással lenne most a lány...

Én szerencsésnek számítok? :D Volt több barátom és mindegyikkel szar volt a kapcsolat, sok szingliségem is volt, de most a legjobbal vagyok együtt, akivel minden tökéletes, és fiatalon (26) ismertem meg, oké nem annyira, mintha 18 lennék, de ez pont jó kor ahhoz, hogy ne kelljen mindennel kapkodni.

Nekem már nagyon furcsa, ha valaki nem beszéli meg a párjával a problémáit és inkább másnak pofázza ki, de aztán eszembe jut, hogy én is ugyanezt csináltam korábban :D Meg nem értem, miért nem akarnak felnőtt emberek összeköltözni, mert nekem az összeköltözés volt a legnagyobb vágyam és mai napig eufórikus érzés hozzá hazaérezni. Magamból indulok már ki, már elfelejtettem, milyen az, amikor szar a kapcsolat, vagy nincs kapcsolat.