Hogyan érhetném el, hogy valaha megkaphassam?

Sziasztok!

Végső elkeseredésemben írom ezt most ki.

Egy egyetemista lány vagyok, 22 éves. Másodéves joghallgató vagyok és van egy tanársegéd nálunk, aki 27 éves. Tavaly második félévben is és most egész éven is tanított minket. Ő egy PhD hallgató és így tanársegédként tevékenykedik az egyetemen, de nem tudom, meddig.

Őszintén, mióta tavaly februárban elkezdett minket tanítani, azóta nem tudok másra gondolni, csak Rá.:( Volt szerencsém többször is négyszemközt beszélni vele, pályázatról, szakmai dolgokról, illetve picit a személyes tervekről is, ilyesmi. Én teljesen odáig vagyok érte, valahogy azt érzem, hogy nekem ő a férfi ideálom, okos, ambiciózus, rengeteg szép eredménye van és számomra ez nagyon nagyon becsülendő es szimpatikus. Úgy érzem már másfél éve lassan, hogy nekem vagy Ő kell, vagy senki más. Soha senki nem fogja tudni überelni és bármennyire is vesznek körül fiúk az egyetemen, evfolyamtarsak vagy barmi, nekem egyáltalán nem kell senki sem, mivel úgy gondolom csak Ő az, akivel igazán boldog lehetnék…

Segítsetek, megőrülök ettől a plátói szerelemtől, gyakran vele álmodok, folyton Rá gondolok és egyszerűen fojtogat az érzés, hogy nekem Ő kell és senki más.:(

Nyilván nem mernék Vele ilyenről beszélni, ez elfogadhatatlan szerintem egy egyetemen belül, habár elég közvetlen, humoros, es az évfolyamtársaimat pl visszajelolte facebookon meg visszakövette instagramon, de én be sem mertem jelölni/követni. :(

Úgy érzem, hogy valamit tennem kell, de nem merek. Viszont azt gondolom, hogy egyszer élünk és ezt a lehetőséget nem akarnám elszalasztani, hallgató-oktato státusz ide vagy oda. Emberek vagyunk és úgy érzem, nekem Ő lehetne az igazi, ha esélyt kaphatnék..

Nem tudom, hogyan cselekedhetnék…. Ez borzasztó.:(