Miért azt a nőt akarja, ha pont én vagyok az esete?

Attól, hogy külsőt változtatsz még nem fogsz neki tetszeni! Ha nincs kémia akármit tehetsz, akkor sem fogsz neki kelleni!

Az a vörös nem (csak) azért jön be neki, mert vörös, hanem mert vonzalmat erezz iránta! Akármilyen hajú, szemű, alakú, akkor is a kémia dönt!

Úgyhogy nincs esélyed, maximum ha nem lesz vevő rá senki egy ideig, akkor rád fanyalodik, különösen úgy, hogy nem bírsz magaddal és még jobban megalázod magadat, mint a hajfesték, de hosszabb távra, vagy komoly kapcsolatra nem lesz vevő rád kb. soha (vagy óriási pici a valószínűsége).

"Nem értem, mert az a csaj szerintem unalmas, szerintem egy jégkirálynő."

Egy kétségbeesett lábtörlőnél mint te vagy még egy "unalmas jegkiralyno" is jobb.

Ha a barátnőmnek mondanám, hogy figyi tök jól állna neked ez a hajszín, és ő befestené, akkor az jól esne. Ez azonban, hogy valaki így viselkedik velem, oké, hogy lelkes, meg stb., de ez már kicsit mániákus a részedről.

Nem értem, hogy miért nem őszinte veled a srác? Valószínűleg nem akar vitát a társaságban.

Szóval a lényeg, hogy nem vonzó, ha egy lány ennyire kapar.

Keress olyat akivel kölcsönös lesz a vonzalom, és értékel téged, és ne az önbecsülésed ásd el a béka segge alá.

30/F

Gyakran előfordul, hogy nem kölcsönös egy vonzalom.

Én a közelmúltban felkészültem arra, hogy ismét el kell engednem egy férfit - és megint megcsalás lesz, mert másik nőt választ ő is, mint a többiek.

Hát nem! Eddig az derült ki, hogy mégis engem választana. Amin azért csodálkozom el, mert már nagyon túl vagyok a fiatalságomon.

Tisztelt Kérdező!

Ha mindenképpen családalapításra vágynál, akkor szerintem próbáld meg elfelejteni ezt az embert. Valószínűleg nem kölcsönös IGAZÁN(!) a vonzalom. Jártam már én is így, nem egyszer korábban.

Arra is készülj fel lélekben, hogy esetleg egészen fogamzóképes korod bezárulásáig nem fog eljönni az "igazi". Reménykedjünk, hogy van még közel 20 éved addig.

Ui: én is csak utólag jöttem rá, hogy eredetileg az apácazárda lett volna kijelölve nekem. (A hétköznapok rohanásában ez elfelejtődött.)