Van olyan, hogy a két fél egyformán szereti egymást?

#3-as valójában a tettek számítanak, ez így van.

De lehet a párod így lett "megnevelve" ezért olyan amilyen.

Lehet azt hiszi te nem gondolod komolyan a szavaid, mert megkéred bizonyos dolgokra.

Nem kérni kell, hanem kerek perec kijelenteni, hogy neked nem tét ez a becenév és ha nem fejezi be te is kitalalsz valami bugyutat.

Az már nagyobb probléma, hogy késik és nem kér elnézést, de annak az oka lehet amit fentebb írtam.

Te döntsd el, hogy meddig bírod vagy mit teszel.

Melyik pszichológustól?

Azért sok olyan dolog van, amiben nincs teljes szakmai konszenzus. Ráadásul ez pont egy olyan dolog, amit objektíven nem lehet mérni. Miben mérjük, hogy ki hogyan szereti a másikat? Hogy hányszor írja le naponta, hogy "szeretlek"? Ugyan már... Hogy miket tesz? Még ez sem feltétlenül jó mérce, ráadásul ezt sem lehet objektív skálán mérni. Ez igazából egy érzelem. Ennek pedig legjobb esetben is csak megsaccolni lehet a mértékét, de sokszor még azt is nehéz.

Persze, vannak nyilvánvaló esetek, mondjuk amikor az egyik fél csak kényelemből, megszokásból, vagy csak azért van a másikkal, mert nem talált mást. De normális körülmények között nem lesz mérhető, hogy ki mennyire szereti a másikat. Éppen ezért nem is szoktam agyalni azon, hogy vajon barátnőm ugyanannyira szeret-e, mint én őt, mert egyszerűen egy nem mérhető dolgon őrlődnék. Szeret? Igen. törődik velem, és a kapcsolatunkkal? Igen. Az összhang köztünk megvan? Igen. Innentől kezdve felelsleges továbbgondolni.