Elmondtam hogy bipolaris vagyok azt mondta semmi baj, erre par orara mar nem akar velem beszelni miatta. Ez igy korrekt? Mit tegyek ha nekem fontos ez az ember?

Ha te vagy a nő, akkor ez nagyon csúnya volt tőle.

Ha te vagy férfi, hát ilyen az élet.

#19! Én azt tartom visszatartónak, mikor lebetegezik és lekezelik azt, aki a betegségével foglalkozik. Mármint az a baj, hogy betegségnek nevez egy betegséget? Könyörgöm, hát az, BNO kódja is van. Mégpedig gyógyíthatatlan, de kezelhető. Nekem is van egy fizikai betegségem. Ugyanígy gyógyíthatatlan, de kezelhető. Jelenleg 2 éve tünetmentes, de attól még sose sértődnék meg azon, hogy valaki betegnek tart, mert AZ VAGYOK. Az meg, hogy "foglalkozik vele", az nem érdem, hanem a saját érdeke. Azért nem jár kitüntetés, természetes, hogy ettől önmagában senki nem ájul el. Miért nézné le? Azért, mert nem jár vele? Ebben hol van lenézés? "Én azt tartom betegnek..." Teljesen mindegy, hogy te mit, vagy kit tartasz annak, a betegségnek elég meghatározott fogalma van, amit ne te döntesz el.

#20! Oké, akkor az vagyok. Szép napot! Nyugodj meg, attól megnyugszol😉

Kérdező, ha nem akarja folytatni, azzal nem tudsz mit tenni.

Nekem se kéne egy mentális beteg, ha van róla papírja, ha nincs, akkor sem.

Értelmi fogyatékosokkal dolgozom, nagyon türelmes ember vagyok. De otthonra egy optimista, kiegyensúlyozott, nyugodt ember kell, akinek pl komoly hangulatingadozasai vannak, hát nem bírnám elviselni én sem.

Ha valaki nem akar összejönni egy másik személlyel, akkor semmilyen esetben nem köteles erre. Az egyik ember visszautasíthatja a másikat akár egy apróság miatt is, ez ellen sajnos nem lehet mit tenni.

Nektek jobb úgy, hogy nem jöttetek össze, hiszen az illető nem tudna téged őszintén elfogadni és szeretni. Valószínűleg fogsz majd olyan párt találni, akivel boldogok lesztek együtt, akkor is, ha most ezt nehéz elhinned.

Igaz, hogy illendőbb lett volna elköszönnie tőled, mint csak úgy eltűnnie, de ezt nem szabad magadra venned. Sok emberrel történt már meg, hogy otthagyták. Ez nem a te hibádból történt. Egyszerűen nem illettetek össze.

OFF:

"Az meg, hogy "foglalkozik vele", az nem érdem, hanem a saját érdeke."

Sok esetben elsősorban nem a saját érdeke. Ha egy mentális betegséggel élő személy rosszabb allapotba kerül, az gyakran őt magát egyáltalán nem zavarja, a környezetét viszont igen. Én azt tisztelendő dolognak tartom, ha valaki a mások kedvéért szenved a gyógyszerek szedésével, azért, hogy ne idegesítse a környezetét. Ettől függetlenül nem kell összejönnie vele senkinek, aki nem akar, de azt csak tisztelni tudom, aki megküzd egy mentális betegséggel.

Több opció lehetséges.

Egyrészt lehet, hogy alapból sem jöttél annyira be neki, így ez a vallomásod most pont kapóra jött, hogy lepattintson.

Másrészt az is lehet, hogy szépen alakult volna ez, ha nem tárulkozol ki rögtön az elején, illetve ha picit több önbizalommal, illetve bizalommal nyitsz felé. Valószínűleg előfordult arra utaló megnyilvánulásod, hogy nem vagy rendben lelkileg. Ettől megijedt és menekülni kezdett.

Egy a lényeg :nem kellesz neki.

Találsz olyat majd, akit tényleg érdekelsz, de ehhez az is kell, hogy önismeretbe,önfejlesztésbe fektess jó sok energiát. Enélkül nincs esélyed normális kapcsolatra. Ezt magamból kiindulva is írom.