Szégyen ha egy nö régimòdi a pàrkapcsolatok terén? Szereti a régi csalàdmodellt, hisz abban, hogy a férfi az úr a hàznàl úgymond.

Hogy a fenébe lehet valaki ennyire felelőtlen???

Van 3 gyereked, eltartani sem tudod egyedül, ha kirak a férjed. Hova mész, ha még egy albérletet sem tudsz fizetni, mert 0ft a saját pénzed és munkád sincs? Hogy lehet ennyire a másiktól függni??

Értem én, kényelmes élet, nem kell kockázatot vállalni meg küzdeni, még gondolkodni sem nagyon, de könyörgöm, ennyi esze ne legyen valakinrk??

91

A közgadaságtan két legfontosabb alapelve, hogy az erőforrások szűkösek, illetve mindennek alternatív költsége van. Nyilvánvalóan egy dolgozó anya nem lehet annyit a gyerekekkel, mint aki otthon ül. Ez világos.

De olyan rossz ez?

Én a mai napig imádom az anyámat, a testvérem talán nálam is jobban, de nem igényeltük, hogy állandóan a seggünkben legyen. Nagyon is jó volt, hogy naponta néhány órában a magunk urai voltunk. És emellett egy fantasztikus példát állított elénk: törődő, szeretetteljes, talán kicsit túl szigorú anyuka, és a munkahelyén elismert, szorgalmas és kedvelt alkalmazott volt (azazház még mindig :D).

Sajnálom azokat a gyerekeket, akik nem kapják meg mindkét példát. És tök mindegy, hogy azért nem mert az anyjuk állandóan dolgozott, vagy azért mert lustaságában inkább "főállású anyuka" lett.

Alapvetően hibás elképzelés nálad, hogy attól leszel jó anya, hogy non-stop bele vagy bújva a gyerekbe. Ennek nagyjából két eredménye lehet. A gyerek vagy idomul és anyuci pici babucikája lesz, vagy ha függetlenebb fajta, akkor az első lehetőségnél el fog menekülni.

Amíg pici baba, addig természetesen jobban szüksége van az anyjára, azért is lehet velük 3 évig otthon lenni. Utána már egyre fontosabb, hogy közösségben legyen, megtanuljon másokkal együtt lenni, nem anyu lesz már a világ közepe.

Ha neked az kell, hogy egy pici lényt egész nap kedved szerint bögyörgethess, akkor a kutya a megfelelő választás, nem a gyerek.

Mindenki úgy él ahogy akar, de szerintem gáz.

A gyerek három évesen oviba megy, onnantól már mit akar otthon az anyuka? Vakargatja magát egész nap? Iskolás korában meg már gáz is lesz a gyerkenek, hogy az anyja folyton a seggében van. Én is kulcsos gyerek voltam, ráadásul egyke. Ez a gyakorlatban annyit jelenett, hogy egy-két órával előbb értem haza a szüleimnél. Mindenki minket, kulcsosokat irigyelt, hogy van egy kis énidőnk (persze ez a kifejezés akkor még nem volt divat), és nem arra megyünk haza, hogy anyáink rajtunk akarnak lógni.

Persze lehet jönni a háztartással, de lássuk be: a legtöbb nő (és férfi) munka mellett is megoldja.

Nyilván tényleg mindenki csinál amit akar, de a társadalom nagyrésze az ilyen nőt manapság elkönyvelni lustának, és inkompetensnek. Bevallom, én is.

Arról nem is beszélve, hogy mennyire kiszolgáltatott helyzet ez. Később ha munkát is akar keresni, évtizedes lyukakkal az önéletrajzban, 40-50+-osan a kutya sem fogja felvenni sehova.

"én úgy vagyok vele a jövöt nézem"

Azt biztos nem nézed, mert akkor nem úgy terveznéd az életed, hogy másnak vagy teljes mértékben kiszolgáltatva.

Szerintem ez amúgy mintának is tök káros. Egy ismerős család két lányával dolgozom egy vállalkozásban, az anyjuk htb volt mindig is. Harmadoljuk a munkaidőt, csak én mellette egyetemre járok, és már el is kezdtem teljes munkaidős állást keresni, mert mindjárt végzek. Ők semmit nem tanulnak. 2 huszonéves lány, heti 1-2-3 napot dolgoznak. És ennyi. Nekik ez így elég (persze otthon élnek). Mert ezt látták az anyjuktól, hogy nem kell semmit csinálni az életben, valaki majd eltart. Nem csoda, hogy semmi ambiciojuk, hogy valamit kezdjenek magukkal, és ne sorozatokat bámuljanak egész nap.

Látod, te is anyád mintáját vinnéd tovább. Ebből is látszik, hogy ez a gyerekre hatással van.

igazából úgy élsz ahogy akarsz, akinek ez tetszeni fog az összejön veled.

Mi egész biztos, hogy nem jönnénk össze mert nekem ezaz életforma nem kell.