Párkapcsolat vagy külföld? Vagy esetleg mindkettő?

Pesten tanulok, de egy debreceni barátnőm szülinapi buliján összeismerkedtem egy helyes sráccal, akivel január óta beszélünk. Még csak háromszor találkoztunk, de minden passzolna, el tudnám képzelni, hogy vele megpróbálnám a párkapcsolatot. Egy a bibi. Jelentkeztem őszi félévre Erasmusra Olaszországba. A külföldi egyetemet természetesen nem akarom emiatt a kezdődő románc miatt lemondani, viszont nem tudom mit kezdjek a sráccal. Eleve Pest-Debrecen távkapcsolatban voltunk, személyesen csak 3x láttuk egymást. Nyáron tudnánk többször találkozni, de utána szeptembertől elmegyek egy félévre. Az a kérdésem, hogy szerintetek érdemes-e így belemenni egy kapcsolatba, vagy eleve halálra van ítélve? Nem szeretnék senkinek az érzéseivel játszani, nem akarom, hogy belém szeressen, vagy én belé, aztán mivel hónapokig nem látjuk egymást, majd szépen abbamaradnak a beszélgetések. Szerintem egy távkapcsolatot akkor bír ki két ember, ha már van mire építeni. Rögtön távkapcsolatként kezdeni egy kapcsolatot... Nem nagyon hiszek benne. Nektek mi a véleményetek/tapasztalatotok?