Miért érvelnek itt sokan az érzelmi intelligenciával, amikor lehet nincs is olyan?

""Nincs olyan, hogy érzelmi intelligencia. Hadd ismételjem meg: nincs olyan, hogy érzelmi intelligencia." — Jordan B. Peterson, kanadai pszichológus professzor.[1]

Prominens nézet a tudományos szakirodalomban, hogy az EI jellemvonások gyűjteménye (trait EI) és nem pedig egyfajta intelligencia.[2][3][4]

Elméleti alapok kritikái Szerkesztés

Nem lehet intelligenciaként tekinteni rá. Szerkesztés

Golemant az a kritika érte, hogy már a kiindulópontként is egyfajta intelligenciaként tekintett az EI koncepciójára. Eysenck (2000)[5] azt írja, hogy Goleman EI definíciója az egyik legjobb példája annak az abszurd tendenciának, hogy manapság szinte minden viselkedést intelligenciának neveznek. Eysenck szerint a szerző megalapozatlan feltételezéseket tart fenn az intelligenciáról általában. Továbbá ha az 5 felsorolt képesség meghatározná az "emocionális intelligenciát" akkor magas korrelációnak kéne fennállnia közöttük, de nem ez a helyzet.

Locke (2005)[6] szintén az intelligencia félreértelmezésének tartja a modellt, és egy alternatív értelmezést fogalmaz meg, miszerint nem egy újfajta intelligenciáról van szó, hanem egy általánosan elfogadott koncepció az absztrakt gondolkodás képességének érzelmekre való vonatkoztatásáról. Szerinte ezt egyfajta készségnek kell tekinteni.

A kritikák lényege, hogy a tudományos kutatás az érvényes és konzisztens modellek használhatóságán alapul, és már az EI koncepciója előtt is bejáratott elméleti megkülönböztetések voltak olyan fogalmakra, mint a képességek, készségek, habitusok, teljesítmények, attitűdök, értékek és személyiségvonások, valamint érzelmi állapotok. Ezért egyes szakemberek úgy gondolják, hogy az EI koncepciója csak összeolvasztja és összekeveri a már létező érvényes fogalmakat.[7]

Alacsony az előrejelző képessége.

Landy (2005)[8] azt állítja, hogy a rákövetkező tanulmányok a témában semmi vagy közel semmi előrejelző képességet nem jeleztek a modell számára. Landy szerint az, hogy néhány tanulmány megítélt egy szerény hasznosságot, annak a metodológiai hibának a következménye, hogy az EI-t volt, hogy az absztrakt intelligenciával hasonlították össze, és a személyiségjegyekkel nem, vagy éppen fordítva, de nem kontrollálták mindkét tényezőt egyidejűleg.

Hasonlóképpen más kutatók is kritizálták, hogy az EI túlságosan egybevág bizonyos ismert személyiségjegyekkel, mint a neurotikus és az extrovertált skála a Big 5 modellben.[9]

A képességteszt kritikái Szerkesztés

Konformitást jelöl és nem képességet Szerkesztés

Ez az érv az MSCEIT konszenzuson alapuló értékeléséből indul ki, és abból a tényből, hogy az eredmények negatív eloszlásúak (jobban beazonosítják az alacsony érzelmi intelligenciát mint a magasat). Roberts et al. (2001)[10]

Tudást jelöl és nem képességet Szerkesztés

Brody (2004)[11] azt kifogásolja, hogy a teszt az érzelmek ismeretét méri, de azt nem feltétlen, hogy a résztvevők képesek-e megfelelő érzelmi válaszra az azonosított helyzetben.

Személyiséget és általános intelligenciát mér Szerkesztés

Schulte, Ree, Carretta (2004)[12] sikeresen megjósolták az EI-t általános intelligencia (Wonderlic Personnel Test) és barátságosság (NEO-PI) tesztek segítségével, valamint a résztvevők nemének figyelembevételével. Ez bizonyításnak tekinthető arra, hogy az érzelmi intelligencia nem valami új tulajdonságot ír le, hanem főként e két tulajdonság kombinációját."

Forrás: [link]