A világ egyik legnagyobb nőcsábásza boldogabb lehet ezekben a percekben, mint egy konzervatív férfi, aki házasságban él?

Van egy ismerősöm aki ilyen tipikus nőcsábász. Ő nem akar változni, jelenleg közelít a 40-hez, évi nagyon sok egyéjszakása van, de "komoly" kapcsolata is (neki 1 hónap már rekord magasságú komolyság) szokott lenni évi 4-5.

Beszélgettem vele erről, ő mondta, hogy képtelen lenne elköteleződni, amit sajnál abból a szempontból, hogy valószínűleg magányosan fog meghalni. De jól tudja, hogy ha lenne felesége, akkor se tudna hű maradni és úgy gondolja nem érdemli meg egy nő se, hogy a háta mögött megcsalják. Mikor van kapcsolata, akkor nem is lép soha félre, még azelőtt szakít a barátnőivel, és igazából amikor belemegy egy kapcsolatba, akkor is tisztázza már az elején a nőkkel tök korrektül, hogy neki valószínűleg nem fog ez sokáig tartani.

Hogy te ezt pozitívnak vagy negatívnak éled-e meg, te tudod. Csak gondoltam leírom egy rendes ember gondolatmenetét, amibe benne van a hátrány is.

Az, hogy egyes férfiak hogy és miként élhetik meg a boldogságukat, nyilván nem tudhatom. Én ismerem magam és tudom, hogy számomra a monogámia nagyon is életszerű, és mivel nagyon családcentrikus vagyok, ezért igenis boldogítani tudna ha sokáig viselhetném az anya és feleség szerepét (természetesen munka mellett, tehát nem egy 50-es évekbeli feleségként). Számomra az egy valakivel megöregedni és leélni az életet nem csak egy romantikus gondolat, hanem egy konkrét életcél, ami mindennél többet jelentene.

Nem tartom lehetetlennek, hogy egy férfinak is nagy boldogságot tudjon jelenteni valami ilyensmi. Legalábbis apámat elnézve főleg nem.

Mindenre van példa. Ismerek konzervatív családot, ami csak és kizárólag a fiuk politikai karrierje miatt van egyben, erre tették fel az életüket, tipikus helikopterszülők. Amúgy alig beszélnek (akkor is a fiuk karriere vagy valami általános téma van) és nem is alszanak egy helyiségben, ha jól tudom. A pár férfi tagja távoli rokon, meg a gyerek is, a nő nem vérrokon.

De van olyan normál család is, ahol a férfi is, nő is boldognak tűnik, van gyerekük kettő, ránézésre teljes életet élnek, kertváros, kutya-cica, közösségépítő mentalitás.

Van olyan csajozógép is, aki már előadta, hogy ez miért is akkora menőség.

De olyan is, aki mellé mentálisan beteg és nem is élvezi, csak csinálja, mert "muszáj", nem tud máshogy tenni. Kínlódik, enyhén pszichopata az, ahogy elrejti az emiatti depresszióját, időnként majdnem kinyírja magát, mert nincs senkije.

A világ nem fekete-fehér.

Nyilván ez nem ilyen fekete és fehér.

De ha úgy nézzük, lehet a házas boldogabb. Ugyanúgy szexel neki tetsző nővel, csak őt szeretik is, kitartanak mellette, stb.