Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Első felnőttkori szakítás. Hogyan tovább? Első kapcsolatom
A huszas évek elején járok, most ért véget az első kapcsolatom. Nagyon szerettem a másik felet, mindent megtettem a kapcsolatért, és az én érzelmi részemmel nem is volt soha gond/vita
A (volt) páromnál annál inkább. Bevallotta hogy az elmúlt hónapban azzal az érzéssel kűzködik, hogy más nőkre vágyik, nincs konkrét személy. Ez idő alatt eltávolodtunk, alig akart velem találkozni, és elvileg ez volt az oka.
Lerendezte magában ezeket a dolgokat, sírt és folytatni szeretné mert szeret engem.
A kapcsolat alatt soha, vagy csak könyörgés árán bókolt, nem fejezte ki úgy magát soha, nem tett értem annyit mint amennyi érzelmet/ENERGIÁT én beleraktam. Habár végtelenül megértő volt sok esetben, jó kapcsolat volt, egyszerűen nem tudok ezen továbbmenni
Jól gondolom hogy szakítanom kell és megőriznem a méltóságom? Úgy érzem hiányzott neki valami, és ezt az űrt én soha nem fogom betölteni, és teljes villámcsapásként jött a vallomása. Azt mondtam neki hogy a szívem mélyén mindig is tudtam hogy nem szeret engem, és nem is hiába nem ment a részemről a szex se . A vallomásával minden kis kocka a helyére került.
Ennek ellenére ő nem akar szakítani.
Végtelen nyomorultnak, szerencsétlennek érzem magam, mert Ô is tudja nagyon jól milyen személyiség vagyok, és mit veszít. Én mindent megtettem, és ez sem volt elég...
Jól gondolom hogy nem szerelmes mert akkor eszébe se jutott volna a gondolat se?
válasza:Tudjátok mennyire fájdalmas szembesülni azzal, hogy nem értékelt vagyis nem tudott igazán szeretni?
Soha nem veszekedtünk, nem volt balhé. Jól megértettük egymást
Miért nem lehet megbecsülni az amink van? Ő is nagyon jól tudja mit veszít, mert azt a sok szart (családja) meg a többit amilyen megértéssel, odaadással kezeltem, nem ezt érdemeltem
válasza:Pontosan tudom. Fel se fogja, hogy veszített egyáltalán valamit velem, mert neki annyira mindegy. Az se érdekli, hogy rosszul csinált e valamit, amivel megbántott, vagy sem.
Kezdem azt gondolni, hogy a legrosszabb dolog, amit tehet az ember az, hogy arra számít, hogy ha ő sokmunkát beletesz és sok mindent elnéz, akkor működni fog, mert a másik is így fog állni hozzá. De a másik lesz@rja az érdemeit. El is felejti, vagy letagadja. Senkit nem érdekel, mennyi jót tettél meg érte.
válasza:Fiatalabb korban ez sajnos elő szokott fordulni. Másképp látná a (volt) párod, ha már lett volna kevésbé jó kapcsolata vagy kevésbé passzoló párja. De gondolom nincs ilyen tapasztalata.
Sajnos valamennyire természetes dolog ez, hogy más nőre is vágyik huszonévesen. Ezt én a saját környezetemben is tapasztaltam, főleg olyanoknál akiknek nem nagyon volt dolguk más csajokkal. Akiknek már volt pár kalandjuk vagy kapcsolatuk, azokon ezt kevésbé láttam.
A leírásodból az jön át, hogy ő valamennyire éretlen, neked viszont elég magas elvárásaid vannak érzelmi avagy kötödés szempontból. Ebben az állapotban szerintem nem igazán passzoltok.
Abban szerintem tévedsz hogy nem (volt) szerelmes. 40F
válasza:Az emberek sosem akkor becsülnek meg valamit,ha az az övék, hanem akkor amikor elveszítik. Talán a barátod is rájön erre.
Nekem volt olyan kapcsolatom,amikor földhöz vágott ahogy szakított,és az,hogy akit legjobban szerettem, nem becsült meg. Vissza is akart jönni,de úgy vagyok vele, nincs vissza.
"Kihúzott fogat nem teszünk már vissza,abból csak gondok lehetnek."
Vigasztaljon az,hogy nagyon embert ér ilyen trauma nap,mint nap.És a legtöbbje jobbat talál utána,és hamar elmegy a fájdalom.
De az is igaz, hogy ma a komolyság, a hűség és a kapcsolat értelmezése, hozzáállás nagyon problémás, nem sokan érzik át,mit tesznek a partner, a társ szívével, lelkével.
Még ha ma divat is a coachoknak,egyebeknek ezt mosolyogva kidumálni és azt mondani, ne foglalkozz vele...
Csak olyantól fogadnék el ilyen tanácsot, aki már lett kiütve és állt fel a padlóról.Nekem ne mosolyogjon senki,ne bizonygasson semmit....főleg úgy,ha utána hazamegy tubikázni a párjához.
Lelki fájdalomnál nincs borzasztóbb, minden egyéb testi fájdalom eltörpül mellette.
Fel a fejjel, kedves Kérdező !
válasza: válasza:4-es vagyok. Két sztori a saját környezetemből.
Egy barátom hasonló helyzetben volt, 21-22 évesen. Jól eltalált kapcsolata volt, de túl fiatalon jött az egész. Volt egy kalandja egy félrelépés egy másik csajjal. Lefeküdt vele, és másnap rájött, hogy ezt nem folytatja. A kaland nem derült ki, jött pár kiegyensúlyozott év. Összeköltöztek. Aztán kb. 3 év múlva jött egy fél év amíg külön laktak. A baráti körük nem passzolt, és túl soknak érezték az együtt töltött időt. Fél év után ismét egymásra találtak. Az óta házasok, van gyerekük, teljesen működőképes kapcsoaltnak tűnik.
Másik: szintén egy barátom, talán 23 évesen, 3-4 éve együtt volt a barátnőjével. Mindkettőnek első kapcsolat. Külön költöztek. A barátom nagyon vágyott más csajokra, de nem jött össze semmi. Fél év után ismét összeköltöztek, két ével később összeházasodtak. A srác kb. 30 éves korára elkezdett jobban rátalálni önmagára. Mindenféle önkritika nélkül csajozni kezdett. Nem váltak el, de az óta sem tud leállni a kalandjaival.
A kérdés az, hogy a párodat hasonlónak érzed-e valamelyik karakterhez ebből a kettőből.
Ezek jó példák, csak az a baj hogy nem tudom ezeket a sajátomba illeszteni. Voltak jelei, hogy valszeg valóban éretlen, legalábbis több évre való elköteleződésben. Hittem, hogy csak máshogy fejezi ki magát, elfogadtam hogy ő ilyen. De nem rajongott értem, mások pedig mindig azt mondták hogy nagyon becsüljön meg engem.
Remélem nagy arconcsapás neki is ez, és majd a következő kapcsolatában kétszer is meggondolja. Azt is remélem hogy lesz szar a nyakában, és megtapasztal rossz kapcsolatot is
Ez a kiélés pedig ember függő: van akinek szüksége van rá, van akinek nincs. Épp külföldre megyek tanulni ősszel, és nekem nem jutott eszembe a másra vágyás. Az emberek különbözőek, de ezt egyszerűen, a hiányt, ami van benne úgyse lehet palástolni. Egyébként olyan családi háttere van, hogy ember legyen az a talpán aki ezt elfogadja, és tűr majd annyit mint én (ez is nagyon befolyásolta a kapcsolatunkat)
Köszönöm a kedves sorokat, és igyekszek nem magamat hibáztatni! Várok még véleményeket:)
válasza:Na, szóval...
Kilátásban volt egy új partner. Lelépett.
Az nem jött össze végül.
Vissza akar táncolni, hogy amíg nem talál másikat, te addig megfelelsz.
Fölösleges a sok ideologizálás. Ez a puszta valóság.
Na, innen kell eldöntened, hogy “váróterem” leszel, míg jön neki a következő járat, vagy becsapod az ajtót.
Egy életed van. Ez már csak szósz dagasztás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!