Miért nem kapom vissza egy kapcsolatból, azt amit én is beleadok?

#1 Elmondom először szépen, finoman, kedvesen, hogy mire vágyom, milyen a szeretetnyelvem, több kommunikációt szeretnék, ilyen általános dolgokat. És amit érzek, hogy énnekem nyelnem kell sokszor, mert a másiknak nehéz sokmindenben, és nem születnek kompromisszumok, másik részről csak el volt mondva, hogy "persze, én is ezt szeretném", aztán nem történik semmi.

#2 Nem r*banc és nem kifejezetten vékony lányok voltak (én szeretem, ha teltebb egy nő), valamint nemsokat posztolgattak ki meg ilyenek. És ha már konkrét példát mondtál, valami ünnepelnivaló dolog történt velem, és hiába mondtam, hogy ne főzzön olyan kaját, amivel elmegy az egész este, aztán csatatér a konyha, nehéz kaja, leterhel, rosszul vagyunk utána. Ehelyett szerettem volna csak vele lenni, egy kis minőségi időt eltölteni este munka után. Nem értette meg mire vágyom, és hogy miért nem jó ez a "akkornemisszeretlekhanemtömökbeléd5kilókaját" felfogás.

#3 köszönöm

#4 el, pl. a fent említett kajás dolog, de sokminden mást is elmondtam

#7 értem, amit mondasz.

Szerinted nálam követelőzés az, hogy miután szerelmesek vagyunk, összeköltöztünk, közös a jövőképünk (plusz ő célozgat már az eljegyzésre, gyerekvállalásra), én azt szeretném, ha többet kommunikálnánk, jobban megnyílnánk egymás felé? Vagy hogy értse meg pl. hogy nekem többet ér egy nyugis beszélgetős este (és max rendelünk), mintha nekiállunk főzni egy 4 órás kaját (+ romeltakarítás), amivel elmegy az egész esténk és nem tudunk egymással foglalkozni úgy? Követelőzés az, hogy arra kérem, hogy szex után szeretnék még 10-20 percet összebújva lenni, ne rohanjon rögtön ki cigizni?

Ezt az akaromlistát nem értem, semmit nem erőszakoltam rá. Arról van szó, hogy megbeszéltük az elején, hogy ki hogy gondolkodik, mit hogy képzel el egy párkapcsolatban vagy egy konkrét szituban. És a gyakorlatban mégse ezt tapasztalom.

Nem mondtam, hogy "mindent" beleadok, és a másik "semmit" se. Csak szeretném látni az együttműködést és a kommunikációt, hogy megértsük egymás működését, ha már komoly kapcsolatot szeretne házassággal, gyerekkel.

Mindketten akartunk háasságot, gyereket, csak mint említettem, én szerettem volna jobban megismerni eljegyzés előtt, meg meglegyen ez az "összecsiszolódás". Nem úgy, hogy majd lesz valami. Ő enélkül már 6 hónap után ezeket mondogatta, meg majdnem rávett a gyerekcsinálásra...

"tökéletesnek képzelni magunkat" - ezek alapján én tökéletesnek képzelem magamat?? Idézem magam: "Elismerem, ha hibázok, rengeteget kell fejlődnöm nekem is, és ezt mondom is - szerintem élete végéig fejlődhet egy ember, nincs olyan, hogy eléri tökélyt."

Én arról beszélek, hogy ha valakivel olyan szinten vagyunk, hogy összeköltöztem, és házasságot meg gyereket akar tőlem, szeretnék őszinte, nyílt kommunikációt, meg figyeljünk oda a másikra, hogy szeretetből csináljunk meg dolgokat a másikért, nem akkor, ha már a szakítás szélén állunk.