Minden szerelem úgy alakul ki hogy egyből egymásba szeret a két fél?

Nekem az első, ami tiniként ért, nem szerelem volt első látásra, tetszett a fiú, aztán ahogy megismertem, úgy lettem szerelmes belé-mondjuk.

A férjembe ahogy megláttam, lassan 1 évtizede, azóta is ugyan annyira, ha nem jobban, vagy hogy mondjam, de leírhatatlanul.

Nem. Sőt, nekem a legjobb kapcsolataimban lassan alakultak ki érzelmek és sosem voltak elvakítóan intenzívek. Ha nem így lett volna, csak felforgatta volna az illető az életemet, az pedig az én esetemben mindenképp negatívum, mert nem bírok a számomra kedves dolgaimmal haladni mellette. Ergo lerombolt minden ilyen kapcsolat, ami nem túl egészséges.

Ezek a dolgok nagyon jól hangzanak könyvben és filmben, de a valóságban más az egészséges szerintem.