Hogy tudnátok feldolgozni, hogy a párotok és a saját fizetésetek között durván ötszörös különbség van?

Nálunk most jelen pillanatban túlzás nélkül ötszörös szorzó van a férjem és az én fizetésem (GYED-em) között. Amikor dolgoztam, akkor csak kb 2,5x-es volt a különbség, de azért az sem elhanyagolható. Minthogy az elmúlt évben nőtt a bevétele már, és én nem tudom, mennyit fogok pontosan kapni, mikor visszamegyek dolgozni (részmunkaidőben), ezért nem lepne meg, ha a különbség továbbra is olyan 3-4x-es lenne.

Nem igazán érzek ezzel problémát, vagy legalábbis nem tudom, mit kell ezen feldolgozni. A kapcsolatunk nem erre alapul, az életünket közösen építgetjük, közösen tologatjuk a szekeret előre. Más-más területét fedjük le a dolognak, de a cél közös, összedolgozunk. Őszintén szólva egyikünket sem érdekli a másik bevétele, a lényeg, hogy van.

Tisztelem a fenti válaszolókat, nekem nem megy ilyen lazán.

Nem tudnám magamat egyenrangúnak érezni anyagilag, (nem is lennék az) és ezt próbálnám kompenzálni (szex, házimunka, stb) amitől meg frusztrált leszek, és a kapcsolat szépen behalna egy idő után.

Megtörtént korábban, (én csóró egyetemista voltam, a barátom meg elég jól keresett) tudom miről beszélek. Soha többet ilyet. Ha valaha is lesz még egy komoly kapcsolatom, csak olyannal, aki velem egy szintén keres, maximum 20-35% különbség férne bele.

Tőlem meg pont ezt varja a párom.

Eg es föld a fizunk ezert le akar cselednek degradálni.

En meg sztrájkolok.

Nem tudom ebbol mi lesz..

*De en nem fogok a majdani kozos otthonunkban fogadott fizetett ugraltatott takarito meg konyhaaszony lenni, az is biztos.

Ha eljutunk addig egyaltalan igy.

Nekem hatalmas tartasom van ilyenekben ha ki akarnak hasznalni. Reflexbol dacolok.

“De en nem fogok a majdani kozos otthonunkban fogadott fizetett ugraltatott takarito meg konyhaaszony lenni, az is biztos.”

De ennek meg a fizetes kulonbsegnek sincs koze. Sok olyan no van, akinek nincs onbecsulese, es ugyanannyit keres a parja, megis “rabszolga” otthon, mindent o csinal, mert hat ugye a ferfi nem mos, nem takarit, nem mosogat, nem vasal, ha’ milyen ma’ az?! B•zi aki ilyet csinal stb.

Szerintem ez férfifüggő is. Bizonyára nekem is lettek volna olyan exeim, akikkel ha ilyen szituációba kerülök, akkor marhára rosszul éreztem volna magam benne, de elsősorban azért, mert ők a pénzre mint hatalmi eszközre és nem mint egy olyan dologra gondoltak, amivel az életünket (a közöset!) jobbá és kényelmesebbé tudjuk tenni. A férjem nem ilyen, a férjem megbecsüli a munkám, akkor is ha az irodában ülök napi 8-9 órát és akkor is, amikor a lányunkkal vagyok itthon. Nem csak mondja, de érezteti is, hogy nem baj, ha szalad a lakás, inkább beáll ő is takarítani egy zokszó nélkül és utána ugyanúgy bújik, nincs "retorzió". A gyerekkel is rengeteget foglalkozik, segít nekem, hogy tudjak pihenni, bevállal dolgokat. Annak ellenére, hogy ugye sokszorosa a bevétele az enyémnek. De minthogy ő ebben nem hatalmi pozicionálást lát, nem egy hierarchiát, ahogy a #9 írta, ezért ez számára (és így számomra is) csak egy tény, egy szám. Ő mást dolgozik, amit történetesen jobban honorálnak a munkáltatók/ügyfelek. Attól még az én munkám nem ér kevesebbet, hogy emiatt kárpótoljam extra dolgokkal (szex akkor is, ha nem akarom, a házimunka 100%-a, stb). Társak között az, hogy ki mennyit keres, lényegtelen, mert ugyanabba a zsákba megy, ahonnan azokat a dolgokat fedezzük, amiket igazából mindketten élvezünk így vagy úgy.

#2 voltam.