Ciki szerelmet vallani annak, aki nem viszonozza?

Kicsit hasonló helyzetben vagyok én is, annyi különbséggel, hogy mi találkozgattunk, randizgattunk, mint egy pár, majd közölte, hogy nem érez akkora szikrát. A vonzalom nagyon is megvan köztünk, részemről több is, folyamatosan szóba kerül az együttlét, viszont nálunk ő az, aki jobban kihátrál, merthogy nem szeretne kihasználni.

Biztosan látja rajtad, hogy érzel iránta, akkor is ha nem mondod neki. Viszont ha úgy érzed, hogy könnyebb lesz a lelked, akkor mond el neki, de csak és kizárólag saját magad miatt, hogy megkönnyebbülj. A kiutat még nem tudom a helyzetből, én is csak keresem, de kitartást kívánok neked.

Hát nem feltétlenül mondanám el kerek perec ezt így. Estem már pofára. Már nem esne jól megint, ha olyan helyzetben volnák. Mondjuk attól is függ, mennyire lenne utána necces a helyzet. Mennyit kell találkozni egymással. De konkrétan nem biztos, hogy mondanám. Azt mondanám, hogy nagyon szeretem a társaságát vagy hogy naaagyon kedvelem. Abból is értheti ha akarja. Ha meg nem akarja levágni, lehet direkt sem, mert hogy ne kelljen reagálni rá.

Van egy sztorim, de ez nem szerelmi hanem csak úgy baráti dolog volt. Én már mondtam kollégának, hogy szeretem (mint embert, mint egy barátot). Pont húzták az agyát, hogy szeret e engem, én meg haláli nyugalommal mondtam neki, hogy én szeretlek téged - ott mindenki előtt. Akkor úgy éreztem, tudatnom kell vele, ha már pont téma volt. Úgy hívom néha hogy fiam, öcsém. Szóval tényleg semmi extra. :D