Vívódott már valaki ilyen dolgokon?

Két éve belépett az életembe a Nagy Ő. Számomra legalábbis az volt. Vele vesztettem el a szüzességem(20 évesen). Sokat vártam az igazira és valóban teljesen oda voltam érte, a legkülönlegesebbnek éreztem magam a Földön. És sajnos a rózsaszín ködtől nem láttam tisztán, hogy a másik fél a szavai ellenére nem úgy érez ahogyan Én. Nem akart Tőlem többet a szexen kívül. Nagyon nehezen léptem túl és bevallom sokszor visszacsábított, mert a gondolat hogy mégis fontos lehetek neki boldoggá tett. A felismerés és a vele való folytonos csalódás után nagyon rossz lelkiállapotba kerültem, elvesztettem édesapám és az életem is megváltozott magam körül. Egy ideje sikerült magam össze szedni, de az érzések a bizonyos ember után még mindig nem akarnak kopni. Pedig igyekszem. Azóta lett egy párkapcsolatom. Hét hónapja vagyunk együtt. Nem vagyok szerelmes a páromba, de szeretem Őt és az életünket. Nemrég felbukkant ez a bizonyos "Nagy Ő" ahogy lenni szokott amikor már kezdtem jól lenni. És bár tud a páromról üzenetekkel bombáz, hogy térjek vissza hozzá stb. És sajnos tudom, ha nem lenne a jelenlegi párom, én lennék újra a legboldogabb és nem is gondolkodnék. Most viszont bármennyire is vívódok magamban és nem tudom mi lenne a helyes, nem hagynám azt a harmonikusan működő párkapcsolatot tönkremenni ami most van. De egyszerűen nem tudok ezektől az érzésektől szabadulni.

Sokszor felteszem a kérdést hogy mi a fontosabb a szerelem vagy a biztonságérzet, a harmónia, szeretet ami a jelenlegi párommal megvan.