Voltatok mar ugy, hogy eveket "vartatok" arra, hogy valakivel egyutt lehessetek?

Nem.

Ez csak mi lenne ha, meg volna....nem.

Évek mehetnek el és nincs garancia. És csúnya ráb**aszás lehet a vége.

Tudsz mondani olyan példát, ami miatt most nem alkalmas valakivel a párkapcsolat és később igen?

Határozott ember vagyok és nem tudom elképzelni, hogy ilyen megtörténjen. Valaki vagy akar velem párkapcsolatban lenni vagy nem, taktikázásra, időhúzásra nem vágyom, felnőtt férfi vagyok és felnőtt nőtt keresek magam mellé aki számomra vonzó külsővel és megfelelő belső tulajdonságokkal rendelkezik, kész a párkapcsolatra. Hogyan tudnál bárki mással párkapcsolatban lenni, miközben fejedben az jár, hogy van egy másik lány és arra vársz alkalmas legyen hogy összejöjjön?

#3: "Tudsz mondani olyan példát, ami miatt most nem alkalmas valakivel a párkapcsolat és később igen?"

2010: Dezső 22 éves, ösztöndíjas ELTE programtervező informatikus hallgató, a beteg nagymamája egyedül neveli őt és egy önkormányzati bérlakásban laknak Kőbányán.

Szilvi, 20 éves, OKJ-s műkörmös, jelenleg diákszövetkezeten keresztül dolgozik pénztárosként a Rossmannban, de már nincs több állami féléve, mert sem az Anglisztikán nehéz volt az angol, a média-kommunikáció meg nem adja neki igazán... Hívták őt "idősgondozónak" Svájcba, de ő nem olyan lány, egyébként is fogazik, le se nyeli és csak sötétben szereti csinálni... Mármint az "idősgondozást". És németből is gyenge.

2020: Dezső, 32 éves senior projektmenedzser az EPAM-nál, havi bruttó 1,8 milliós fizetéssel, amiből nettóban egyedülállóként csak olyan 1,1 milliót kap ki, de családi adókedvezménnyel majdnem az egész bruttó lenne a nettója.

Szilvi, 30 éves OKJ-s műkörmös, dolgozott 17 különféle munkahelyen, van egy 7 éves kreolbőrű, rasztahajú kisfia, Rodrigó Junior, akit imád. Jelenleg a covid miatt munkanélküli, mert nem volt szükség sem go-go táncosra, sem pultosra és az eredeti szakmájában is annyit fejlődött a technológia, hogy nem tudott lépést tartani vele, meg ebben a korban már a kézügyessége sem a régi, a mai fiatalok már rég kenik a géllakkot, mikor ő még csak a konnektort keresi az UV lámpához.

A minap összefutott Dezsővel, aki éjszakába nyúlóan csinált egy határidős munkát, miközben ő épp takarította volna az irodát... Alig ismerte meg, annyira megférfiasodott. Talán a haját nyírja másképp vagy az ősz hajszálak és a kopaszodás kölcsönöz neki valami sármot az öltönnyel, de igazából mindig is tetszett neki a Dezső, csak régen olyan kis félénk srác volt, pedig mennyivel jobban járt volna vele... Bár akkor nem lenne a kis Rodrigo, aki a szemefénye... Viszont ez a Dezső... és 32 évesen még mindig szingli... Ezt bizonyára a sors akarhatta így...

Lehet lefognak pontozni, de megesett velem többször is, hogy nem volt jó sem az idő sem az alkalom. Ez nem azt jelentette, hogy reménytelen vagy nem illettünk volna össze. Elmagyarázom, velem mi történt.

Előszőr is, ismerkedtem egy nagyon intelligens, kedves, helyes sráccal. Nagyon megfogott minket a másik. Én viszont túl fiatal és naív voltam hozzá. 16 voltam mikor ő 21 és nem voltam vele egy “ értelmi “ szinten. Még ha ez csúnyán is hangzik. Nem volt elég önismeretem, fogalmam sem volt a világ dolgairól. Összevesztünk csúnyán, így elváltak az útjaink. Aztán pár év múlva megkeresett, de akkor párkapcsolatban voltam, így jegeltük a dolgot. Végül 22 voltam mikor újra összehozott minket a sors. Nagy szerelem lett. Együtt voltunk 5 évig.

Második eset, mikor 27-28éves lettem megismerkedtem egy férfival. Volt barátnője, de igencsak csapta a szelet. Teljesen beleszerettem, bár tudtam, hogy tiltott gyümölcs. Így nagy szívfájdalom közepette, elengedtem a kezét. 31 éves voltam mikor felkeresett. Egyikünk élete sem alakult úgy, hogy gyermekünk vagy komoly kapcsolatunk lett volna, így gondoltuk megpróbáljuk. Nagyon szerelmesek lettünk. Kiderült, hogy megérte “ várni “ és “ bízni” a másikban. Végig ott voltunk egymás gondolataiban, így visszataláltunk a másikhoz. Ő ma már a férjem és van egy pici fiúnk. Nagyon hálás vagyok azért a sorsnak vagy csak a véletlennek, hogy így alakult. :)

#8: A te Szilvid nem 1-2 év, hanem 1-2 hónap után se lesz már szingli... Jobb esetben összejön egy magához hasonló férfivel, ami az ő szemszögéből jó, a tiédből annyira nem, rosszabb (és valószínűbb) esetben a nagy tökéletes-hajszolásban megdugja pár alfahím, majd 1-2 év múlva éppen megint szingli lesz a sokadik csalódás után és elnyerheted a kegyeit... Ha addigra nem lesz annyira frusztrált és férfigyűlölő, hogy te is azokra emlékezteted majd a "javított változatoddal", akik az elmúlt 1-2 évben (amíg te épp javítottad önmagadat) dugták őt.

Talán az elcseszett romantikus filmek vagy a Disney az oka, de valahogy hisznek benne a férfiak, hogy ha egy nőnek alapjáraton nem kellenek, akkor majd ha kigyúrják magukat/lesz sok pénzük/karrierjük/saját lakásuk/kocsijuk/jobb kocsijuk/divatos ruhájuk, stb. akkor majd hirtelen a béka herceggé változik és rögtön beleszeret a hercegnő...

Ez nem így működik. Ha nem vagy igénytelen, elhízott vagy ilyesmi, akkor ha bejössz a nőnek, akkor bejössz, ha nem, kár a gőzért.

Ezek a "hozd ki magadból a maximumot" tanácsok sem azért vannak, hogy EGY KONKRÉT nő kegyeit elnyerd, mert ha nem jössz be neki borostásan, kócosan, kinyúlt pólóban, akkor nem vonzódik hozzád igazán.

Hanem azért, hogy IDEGEN nők figyelmét felkeltsd, magadra vond, hiszen aki nem ismer, az annyit lát belőled, amennyit te láttatsz magadból. Ellentétben azzal, aki ismer és el tud képzelni más hajjal, más ruhában meg ilyesmi, esetleg finoman tanácsokat adni, hogy mi lenne, ha... aztán vagy megfogadod, vagy nem.

Szóval ha nincs meg az alap vonzalom, akkor fejre is állhatsz, a javított változatod sem fog bejönni neki - kivéve ha aranyásó.