Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt olyan, aki egyik kapcsolatból a másikba lépett és működött?
4 éve vagyok együtt a párommal. Több okból tudtam, hogy nem Ő lesz majd a férjem és nem fog örökké tartani ez a kapcsolat. Nekem Ő az első. Féltem belemenni a kapcsolatba, sok rossz példát láttam magam előtt, de életem legklasszabb 4 éve volt ez. Mindent tud rólam, meghallgat, félmondatokból értjük egymást, megbízom benne és egymás legjobb barátai vagyunk. Igazából egy éve gondolkozom a szakításon, az okokat nem szeretném itt leírni. De féltem lépni, mert annyira meghatározó éa fontos Ő az életemben, hogy megijeszt az elválás tőle. Hogy fog-e valaki ennyire szeretni, ismerni, fogok-e valakiben annyire bízni, ennyire ismerni..stb. Biztos azért is érzem ezeket, mert Ő az első kapcsolatom. A lényeg, hogy megismertem egy munka során valakit, és kölcsönösen kialakult egy barátság, majd vonzalom. Egész életemben azt hallgattam Anyától, hogy egy kapcsolat után egyedül kell lenni, nem szabad egyikből menni a másikba, és alapvetően egyet is értek ezzel, de elég zűrösnek érzem ezzel kapcsolatban a gondolataimat.
Van olyan, aki egy már nem jól működő kapcsolatból lépett egy másikba és működött?
Köszi a válaszokat!
10: nekem is volt olyan, hogy ott ültünk a randin a csajjal, és az első 10 perc után mindketten éreztük, hogy ez most valami más (és tartott is 5+ évig).
De azért lássuk be, hogyha olyan embert keresel, aki nem csak külsőre vonzó (azt nyilván lehet 2 óra alatt is találni), de belsőre is megfelelő (ez ugye nem látszik, és mindenképpen igényel némi időt, mire kiderül), akkor egy emberrel is több randira lesz szükséged, és igen jó esély van rá, hogy több embert is végig kell tesztelned.
Na ezért nem szokott működni a 2-3 héten belül találok kapcsolatot, és az tökéletes (bár ahogy #2 mondja, a lottón is van aki nyer, de azért nem szoktunk rá életet alapozni)
Köszönöm a válaszokat!:)
Ez a kapcsolat nagy szerelemmel indult, és most is szeretem. Csak a párom idősebb nálam, van már két gyereke és nem szeretne már többet. Ezt tudtam, és úgy éreztem nem lesz fontos, mert szeretjük egymást és boldogok vagyunk együtt. De ahogy teltek az évek elkezdtem vágyni gyerekre, esküvőre, Ő pedig már lezárta ezt a szakaszt az életében. Tudom, hogy az hogy ezen rágódok nem szép, de nehéz úgy kilépni valamiből, hogy nem a kötődés lazult, vagy az egymás iránti szeretet, hanem a közös jövőkép nem lászik és ettől a szerelem is halványul. :/ De azt hiszem igazatok van, és nem érdemes hazudni magamnak és neki.
Nálunk is hatalmas szerelem volt annak ellenére is, hogy nem lehetett közös gyermekünk. A páromnak már volt egy kislánya, akit úgy szerettem, mintha a sajátom lenne. Mivel nagyon szerettem, elfogadtam a lányát is gyermekemnek, még úgy is, ha nem vér szerinti gyermekem volt.
Miután lelépett tőlem, esélyt kaptam arra, hogy legyen még saját csemetém is.
Most már belátom mekkora hiba volt belemennem abba a kapcsolatba.
Nálatok is hiába a nagy szerelem, ez a gyerek kérdés komoly éket ver közétek.
Ha igazán fontos neked a saját gyerek, talán lesz idővel olyan akivel úgy fogod érezni, szívesen vállalnál.
Vagy maradtok együtt, viszont akkor le kell mondanod róla.
Neked kell eldöntened milyen jövőt szeretnél.
Nálam volt ilyen. Az első kapcsolatokat nem voltam elég bátor otthagyni (a szakításról féltem, nem voltam megfenyegette van bàrmi ilyesmi, fiatal voltam) és csak akkor szakítottam, amikor találkoztam életem párjával. Azóta is együtt vagyunk ☺️
De persze attól is függ sok minden, hogy miért akarod otthagyni a mostani kapcsolatod, miért tűnik a mostani választàs jobbnak stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!