Másfél éve udvarol a párom, aki 18 évvel idősebb nálam. Én 27 vagyok,ő 46. Előtte rajta kívül senkim sem volt. Nagyon szeretem őt,és ő is engem.De mindenki azt mondogatja nincsen jövőnk. Tényleg ennyire hatalmas bűn a köztünk levő korkülönbség?

Nem bűn, csak nem lesz egyszerű az életed. 20 év múlva még csak 47 leszel, ő meg 66, és hozzá fogsz majd öregedni. Plusz jó eséllyel neki hamarabb elő fognak jönni a betegségei, mint neked, és a legrosszabb esetben ápolgathatsz egy nyugdíjas korú férfit, miközben neked még dolgoznod is kell majd, plusz a háztartást vezetned, plusz a gyereke(ke)t nevelned.

#3: Oké, viszont ha nem lesz gyereketek, rólad sem fog senki gondoskodni idős korodra. Mondjuk ez a ti dolgotok. Egyébként igen, egy fiatal is lerokkanhat, csak ennek jóval kisebb az esélye, mint annak, hogy egy 66 éves férfi agyvérzést vagy infarktust kap. Arról meg nem is beszélek, hogy ha téged be tudott cserkészni 20 év korkülönbséggel, akkor majd mást is be fog tudni, ha már rád unt, vagy ha kezd majd téged túl öregnek tartani, és 50 vagy 55 évesen egy 25 évesre fog lecserélni.

Unokatestvéreméknek egyenlőre már olyan 5 éve működik 15 év korkülönbséggel, de ha később valamikor akarsz gyereket, akkor az lehetetlen lesz mostani párod mellett, mert már nem tud majd olyan aktívan segíteni stb. Ha tuti nem akarsz gyereket, akkor ne érdekeljen ki mit mond. De azért gondold végig, 10-20 év távlatában is ki tudsz-e párod mellett tartani.

Minden megbeszélés kérdése. Ha összejösztök az első néhány év úgy is megmutatja mennyire működik a dolog. Ha jól megy együtt maradtok, ha nem akkor pedig szétmentek, ennyi. 40F

#6: Ha döntöttél, akkor miért vagy kíváncsi vadidegenek véleményére? Egyébként meg nem rosszindulatból írtam semmit, mindenkinek szíve joga úgy elbaszni az életét, ahogyan akarja. Csak akkor ne sírj később sem, ha esetleg szarul alakulna az életed.

8#: 7#vagyok. "mindenkinek szíve joga úgy elbaszni az életét, ahogyan akarja." Ez a te véleményed, ami kb baromság az én nézőpontomból. Ha a problémás részekről képesek egymással beszélni, akkor működhet a dolog.

#10: HA! Amúgy más kérdés, hogy még ha a problémákat sikerül is megbeszélni, jó eséllyel előjönnek majd az eü. problémák az idő előrehaladtával. És persze amíg nincs baj, addig mindenki azt mondja, hogy "hogyne ápolnám a beteget", csak rohadt nehéz összeegyeztetni a munkát egy beteg ember ápolásával. És tapasztalataim szerint a tőlük jóval idősebb férfival élő nők jó része hozzáöregszik a férfihoz, míg egy velük korabeli mellett sokkal nagyobb eséllyel tudnak fiatalosak maradni. Arról meg már nem is beszélek, hogy hány középkorú férfinál jön elő a kapuzárási pánik, hányan dobják ki azt a nőt, akivel leéltek x évet, csak hogy lecseréljék egy még fiatalabbra. Ezt meg valószínűleg nem nagyon lehet megbeszélni. Őszintén bevallom, nem hiszek az ilyen nagy korkülönbségben, ráadásul az ilyen esetekben meg a nő is gyakran csal elpazarol pár évet és rengeteg energiát, egy 35-40-45 körüli eldobott nőnek meg már jóval kisebbek az esélyei, mint egy 27 évesnek (főleg ha még bele is öregszik a majdnem apja korú emberrel fenntartott kapcsolatba). Ritka kivételként persze működhet az ilyesmi, mindenki maga tudja, hogy mit akar, csak ne csodálkozzon, ha szarul jön ki az élet.