Van még értelme találkozni?

Egy lánnyal nagyon jól indult az ismerkedésünk, első pillanattól kezdve éreztem, hogy klappolunk, ő is akarja ezt a dolgot köztünk. Elég gyorsan haladtunk, de annyira jól alakultak a dolgok közöttünk, hogy fel sem merült bennem (ahogy láttam benne sem), hogy esetleg lassítani kéne. Pár hét után már olyanok voltunk, mint egy szerelmes pár, akik régóta együtt vannak. Jöttek a becézések, hogy életem, szívem stb, mondta, hogy szeretné komolyabbra fordítani a dolgot, majd a szülőknek is bemutatott. Nagyon jól alakult a kapcsolat egészen az első együttlétig, ahol megtört ez az egész, azt mondta nem érezte ezen a téren a kémiát. Kért egy kis gondolkodási időt, mert benne megtörte az addigi lendületet a szex, nem igazàn értem, hogy írhatja felül egy alkalom az addig történteket, de mondtam, hogy rendben van, akkor gondold àt a dolgot. Pár nap után szólt, hogy sajnálja, de ez neki így nem fog menni. Utána kértem, hogy találkozzunk személyesen és ott beszéljük meg a dolgot, szeretném elmondani, amit érzek és gondolok, mert úgy érzem érdemes ezért “küzdenem”. Azt mondta nem érti még mit akarok ezen beszélni, de rendben találkozzunk. Azóta viszont azon gondolkodom van e értelme még találkozni vagy csak magamat szivatnám vele, mert ezt ő már valószínűleg lezárta, bár továbbra sem értem hogyan..