A karrier hiánya miért csak a férfiaknál problémás?

Az nem az én dolgom, ha valaki felkarol akármilyen kiscsajt. Mindenesetre nőként jobban felnézek arra a férfire, aki meg tud fogalmazni felém ilyen praktikus elvárásokat is. Én is elvárom, hogy legyen az illetőnek szakmája és munkája, cserébe egyáltalán nem veszem zokon, ha a párom is fontos szempontnak tartja ezt és ha valami csoda folytán munkanélküli leszek, nem az lesz a reakciója, hogy legyint és azt mondja, maradjak otthon, majd ő eltart. Nekem nem szimpatikus egyáltalán, ha a másik fél nem érzi problémának az ilyen hiányosságaimat. Igénytelennek tartom. És kicsit azt is érzem emiatt, hogy nem ismeri el azt a munkát, amit a tanulmányomba, karrierembe tettem, hanem neki az is jó, ha teljesen elengedem magam és ha semmit sem csináltam volna az elmúlt 10 évben a pinavakaráson kívül, tehát ha értéktelenebb vagyok.

A nők párválasztáskor igényesebbek. Sok férfinak elég, hogy legyen feszes a teste, azt jó'van... aztán majd a haveroknak nyígnak egy sör mellett, hogy milyen ingyenélő a nője, miért ilyen szerencsétlen ő, a férfi, hogy egy ilyet fogott ki. Plusz van pár férfi, aki direkt irányíthatóbb nőt keres.